Egy évvel ezelőtt a világ komoly reményekkel várta az orosz megszállók elleni tavaszi ukrán ellenoffenzívát, ám a végül nyárra halasztott támadással nem sikerült elérni a kitűzött célokat, például az Oroszországot és a Krímet összekötő orosz közlekedési folyosó átvágását. A 2024-es év még nagyobb megpróbáltatásokat rejthet Ukrajna számára.
Miért maradt el az ukrán áttörés? Meddig állhat ki a Nyugat Benjamin Netanjahu Izraelje mellett? Valóban meggyengült-e a Nyugat? Mire készül Kína 2024-ben? Mi az, ami biztosan bekövetkezik, ha Trump visszatér? Mindezekre válaszoltunk globális geopolitikai évzáró podcastunkban.
Az amerikai adminisztráció orosz importot korlátozó új rendeletéről a Financial Times ír. Egy, a Foreign Policyben publikáló brit elemző a jobboldali populizmus nyugati térhódítását vizionálja. Vlagyimir Putyin külpolitikáját elemzi a Neue Zürcher Zeitung és a Der Standard, utóbbi szerint az orosz elnök egyik fő reménye Donald Trump 2024-es győzelme és annak következményei. A Trump–Biden-verseny várható kimenetelét latolgatja a New York Times, különös tekintettel a volt elnök elleni jogi eljárásra.
Hatalmas vagyonon osztozhatnak Silvio Berlusconi örökösei, a jelek szerint teljes egyetértésben. Az üzleti érdekeltségek egyelőre a család kezében maradnak, a különleges ingatlanokra azonban már keresik a vevőket.
Az izraeli miniszterelnök három, egyelőre teljesíthetetlennek tűnő feltételt szabott ahhoz, hogy véget vessenek a háborúnak a Gázai övezetben. Nemzetközi sajtószemlénkben előkerülnek a világ vezető lapjainak, szerkesztőinek értékelései 2023-mal, valamint reményei és félelmei is 2024-el kapcsolatban.
A Nyugat bénázása Kína szemében is a gyengeség jele lehet.
100 hibát találtak a jelentkezési lapján.
Az elfoglalt területekhez ragaszkodik.
Jens Stoltenberg biztos abban, hogy Ukrajna csatlakozni fog a NATO-hoz.
A brit lap szerzője végigveszi azokat a következményeket, melyek arra az eshetőségre vonatkoznak, ha a Nyugat átengedné Putyinnak Ukrajnát.
Bár tíz évvel a Majdan jelképezte forradalom és az orosz agresszió első hulláma után Ukrajna még nem érett az EU-tagságra, de elindult az euroatlanti integráció irányába, míg Oroszország egyre mélyebbre süllyed az önkényuralom mocsarába.
Háború, fegyveres konfliktus, katonai hadművelet – bár Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogyan nevezzük az Ukrajnában zajló eseményeket, nemzetközi jogi értelemben teljesen mindegy, melyik kifejezést használjuk. A háborút ugyanis 75 éve nem a neve, még csak nem is a hadüzenet alapján definiálják, kizárólag a tényekre alapozzák annak megítélését.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Úgy tűnik, az OMV és a Wintershell oroszországi olaj- és gázmezőkben meglévő érdekeltségeire pályázik Oroszország. Vlagyimir Putyin elnök szerdán olyan rendeleteket írt alá, amivel gyakorlatilag elkobozhatják a külföldiek tulajdonrészét.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a legutóbbi EU-csúcs, és Orbán Viktor már-már közmondásos kávészünete. Több lap is azt elemzi, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel, mármint a magyar miniszterelnök és az Unió összefeszülésével. Az MCC bécsi egyetemi tulajdonszerzésével összefüggő újabb hírt közöl a Die Presse. Az Independent az izraeli helyzetet, a Politico Donald Trump autoriter vezetőkhöz fűződő vonzalmát tárgyalja. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Az Orbán-Erdogan-találkozó több nemzetközi lapban téma, ahogy továbbra is fókuszban van a magyar miniszterelnök és az EU csörtéje is. A budapesti tőzsde teljesítményét elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung a szerb önkormányzati választásokról ír. A Timesban William Hague, volt brit konzervatív vezető, a Project Syndicate-ben Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter ír az ukrajnai háborúról. A Washington Post és a Financial Times az izraeli helyzetet értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fontos és örvendetes a döntés, noha a belépésig még hosszú és kanyargós út vezet, írja a brit lap.
Az orosz elnök bejelentette, hogy a finn határ mentén létrehozzák a Leningrádi Katonai Körzetet, ahol csapatösszevonásokat fognak végrehajtani.
A magyar kormányfőnek még bőven lesz lehetősége, hogy vétózzon Ukrajna ügyében, írja a Financial Times. A Der Standard szerint Ausztria rossz szövetségeket köt, amikor Magyarországgal és Szerbiával paktál. Donald Trump Orbán Viktort idézi. A Süddeutsche Zeitung és a Guardian az izraeli helyzetet és Benjamin Netanjahu politikai jövőjét elemzi. A Wall Street Journal arról ír, hogy fordulhat majd a kocka az ukrajnai háborúban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A német lap szerzője az orosz-magyar kapcsolatok elmúlt másfél évtizedét foglalta össze cikkében, melyben többek közt azt írja, hogy Orbán Viktor Ukrajnáról már 2014-ben úgy beszélt, ahogy Oroszország szokott.
