Az orosz elnök megszegte az ENSZ, valamint az EBESZ alapokmányát is, amikor lerohanta Ukrajnát, véli a neves történész a Spiegelnek adott interjújában. Melyben több más téma mellett arra is kitér, hogy szerinte Németországnak újra kell gondolnia a menekültpolitikáját, nem várhat többé mindenkit tárt karokkal.
Az orosz vezetés igyekszik úgy tenni, mintha a nyugati titkosszolgálatok – és természetesen ukrán ügynökök – provokálták volna ki az egy héttel ezelőtti dagesztáni zavargásokat, melyek során az Izraelből érkezett menekültekre vadászó helyiek feldúlták a mahacskalai repülőteret és zsidók után kutatva végigjárták a dagesztáni főváros szállodáit. A mahacskalai incidens azonban nem idegen ügynökök műve volt, hanem az orosz rég- és közelmúlt egyenes folytatása.
Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
A történelmi párhuzamokkal ugyan óvatosan kell bánni, ám a Putyin–Orbán találkozóról a világhálón keringő felvétel felidéz egy 1956-os pálfordulást, amikor is a nagyorosz birodalom igézetében élő szovjet vezetők Kádár Jánosban találták meg a számukra legmegfelelőbb embert.
Az orosz nemzeti gárdának is nevezett fegyveres testület közvetlenül Vlagyimir Putyinnak felel.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Belassult az ellentámadás, a helyzet már az első világháborúra hasonlít, véli Valerij Zaluzsnij. Beismeri, elszámolták magukat: már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség szerinte bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak, ám Putyinnak viszonyítási pont az, hogy a két világháborúban több tízmillió volt az orosz áldozatok száma.
Ez nagyjából két hónapnyi háborúra elég jelenleg Ukrajnában.
Az Európai Tanács elnöke szerint nemcsak Magyarországnak, hanem több tagállamnak is megvannak a saját csendes, de nagyon határozott különutas álláspontjai.
Vlagyimir Putyin 2018-ban jelentette be a Szfera nevű műholdprogram indulását – csakhogy ekkor még nem ez volt a hivatalos neve. Mire azonban visszaért a Kremlbe, a Roszkoszmosz vezetője, Dimitrij Rogozin intézkedett, hogy biztosan ne az elnök tévedéseként emlékezzen rá senki.
Korábban még az oroszok szerint az ukránok hibája volt a pogrom.
A magyar miniszterelnök pekingi útját korábban negatív jelzőkkel illette Kaja Kallas észt miniszterelnök is.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A kölcsönös érdek ismét egymás mellé sodorta Oroszországot és Észak-Koreát, mely utóbbit Moszkva a Szovjetunió szétesése után magára hagyott.
A francia jobboldali lap szerint a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban lépi át a vörös vonalakat.
A francia elnököt nem sokkolta, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta Magyarország miniszterelnöke első (és máig egyetlen) nyugati vezetőként tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Orbán sem tárgyalhat semmi olyasmiről, ami aláásná az EU-s álláspontot.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.
A brit lap cikke megszólaltatja Krekó Péter politológust is, aki szerint a miniszterelnök próbál hídfő lenni a Kelet és a Nyugat között, maximálisan kihasználva az előnyöket mindkét irányban, noha egyre egyértelműbb, hogy ez lehetetlen az adott geopolitikai körülmények közepette.
Úgy tudjuk, a miniszterelnök jelezte azt is, hogy a találkozó nem az ő kezdeményezésére jön létre, de az elől kitérni nem volt lehetséges.
Az orosz légierő aktív harci cselekményekbe kezdett szerdán, és négy bombát dobott le a térségben.
