1,1 milliárd euró értékű rubelt fordít Putyin propagandára, hogy megőrizze népszerűségét Oroszországban, ahonnan a háború ellenzői tömegesen menekülnek külföldre. Az Észtországban működő Delfi portál szerint Putyin valóságos propagandaháborút vív külföldön és belföldön egyaránt.

A VSquare szerint a Kreml közvetlenül 631 millió euró értékű rubelt fordít Putyin újraválasztásának propagandájára, melyben a médián kívül benne vannak a filmek és a könyvek is. A VSquare kiemeli, hogy Moszkva különösen nagy figyelmet szentel „az új területeknek”, vagyis a megszállt ukrajnai tartományoknak. Ezen a területen többszáz millió eurót költenek arra, hogy a lakosságot megnyerjék Oroszország ügyének.

A kampány sémája nagyon is ismerős: „A filmstúdiók ugyanolyan ukázokat kapnak, mint a harmincas években” – nyilatkozta a London School of Economics Oroszország-szakértője. Jeff Hawn a Hays-szabályzatra utal, amely évtizedekre meghatározta a hollywoodi filmstúdiók munkáját, és Sztálin idejében hasonló módszert követtek a Szovjetunióban is, ezt újítja most fel Putyin. Lenin még azt írta, hogy minden művészet közül számukra a legfontosabb a film, de Putyin már rájött arra, hogy korunkban ez az internet. Épp ezért a legnagyobb pénzt az úgynevezett Internetfejlesztési Intézet kapja, amely meghatározó szerepet játszik a mai orosz propagandában. 2023. január elseje óta ez az intézet több mint 400 millió eurót kapott. 2015-ben azzal a céllal jött létre ez az intézet, hogy „összehangolja az internetes cégek és a kormányzat munkáját”.

A Medúza portál ezzel kapcsolatban azt írta, hogy új ukázt kapott az intézet 2017-ben, amikor Putyin kiadta a jelszót: meg kell nyernünk a fiatalokat! Aztán az Ukrajna elleni agresszió után a fő feladat „a különleges hadművelet” népszerűsítése lett. Hogy akarják ezt megoldani? Úgy ahogy azt Putyin a Tucker Carlson-interjúban megmutatta: orosz nacionalista történelemszemléletet sugallnak, éppúgy, mint a cárok idejében. Sztálin is felértékelődött, hiszen soha akkora nem volt Moszkva birodalma, mint az ő idejében.

„Putyin rendszere minden erővel ezt az orosz nacionalista narratívát nyomja” – nyilatkozta a France24 hírportálnak Vlad Sztrukov, aki jelenleg a Leedsi Egyetemen tanítja az orosz film történetét. Az Internetfejlesztési Intézet elsősorban internetes tartalmakat gyárt nacionalista szellemben, de finanszíroz filmeket és zenei fesztiválokat is.

Putyin azért költ ennyit propagandára az elnökválasztás előtt, mert rájött, hogy enélkül aligha tud megfelelő eredményt produkálni. Sok nyugati kommentár szerint már az utóbbi időszak választásait is csak csalással sikerült megnyernie, és akkor még nem volt háború, amelynek egyre több az áldozata, miközben a sikere nem szembeötlő.

Az Oroszország-szakértők úgy vélik, hogy a nagy propagandakampánnyal Putyin mérsékelni szeretné a választási csalás mértékét.

Putyin távolról sem oly magabiztos, mint ahogy mutatja

A Prigozsin-lázadás megmutatta, hogy az orosz elnök pozíciója egyáltalán nem olyan sziklaszilárd, mint ahogy azt Oroszország mutatni akarja. Putyin elég hosszú időre eltűnt, és senki sem sietett kiállni mellette. A titkosszolgálat azután eltette láb alól Prigozsint, aki megszervezte Putyin magánhadseregét, amely azután fellázadt az elnök ellen.

A választási hatóságok is megakadályozták annak a jelöltnek az indulását, aki kiállt a béke mellett Ukrajnában. A börtönben meggyilkolták Navalnijt, akinek szervezete egykor leleplezte Putyin palotakomplexumát, melyet több mint százmillió néző láthatott világszerte.

„Putyin a propagandakampánnyal azt szeretné elérni, hogy olyan sokan szavazzanak rá, ami elég ahhoz, hogy meggyőzze az orosz elitet: ő pótolhatatlan” – hangsúlyozza Jeff Hawn, a London School of Economics Oroszország-szakértője. Aki arra is rámutatott, hogy eddig „olyan Putyint akartak eladni az orosz népnek, aki nem követ ideológiát, hanem pragmatikus. Ez az ukrajnai háborúval megváltozott, most már Putyin a »dekadens Nyugat« életerős alternatívája lett. Mára már Putyin »az orosz értékeket« védelmező bajnokká vált.”

Putyin problémája az, hogy nem ellenőrzi a nyilvánosságot annyira, mint Hszi Csinping Kínában, ahol a nagy tűzfal az internetet is kontrollálni próbálja. Arra is rá kellett jönnie Putyinnak, hogy az állami propaganda az interneten nem nagyon jön át, ezért finanszíroz az orosz állam olyan intézményeket, melyek magánvállalkozásnak tűnhetnek. Ez a hibrid rendszer az, melyet Putyin üzemeltet, de a hatalmas összeg, melyet a propagandára költ, jól mutatja: az orosz elnök fél, nem is annyira a Nyugattól, hanem a saját népétől és a saját elitjétől, mely őt teszi felelőssé a megnyerhetetlen háborúért Ukrajnában.