Szerdán tette közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos jelentését, ami alapján a helyzet cseppen sem tűnik jónak. A szakemberek azt írják: a daganatos esetek száma 2050-re világszerte emelkedni fog, emellett pedig mérsékelték a betegség szűrésével és kezelésével kapcsolatos korábban várt optimista változásokat. Ez utóbbi oka, hogy a globális egészségügyi ellátásban komoly egyenlőtlenségek mutatkoznak, amelyek további halálesetekhez vezethetnek.
A WHO szerint 2024-ben körülbelül 20,6 millió embernél diagnosztizáltak rákot. Ez a szám 2050-re elérheti az évi 35 milliót.
A jelentés szerint az új megbetegedések jelentős részét az alacsonyabb jövedelmű országokban regisztrálják majd, ahol az emberek kevésbé férnek hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz.
https://hvg.hu/tudomany/20260625_oregedes-fiatal-daganatos-megbetegedes-biologiai-eletkor
Isabelle Soerjomataram, a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség epidemiológusa szerint míg Európa és Észak-Amerika magasabb jövedelmű országaiban a méhnyakrák előfordulási aránya csökkent, addig Afrika bizonyos országaiban még mindig ez a vezető a daganatos megbetegedések között.
A WHO szerint világszerte minden ötödik embernél alakul ki rák élete során.
A szakemberek szerint meglehetősen összetett okai vannak annak, hogy miért mutat növekvő tendenciát a daganatos megbetegedések száma. Bár a rák bizonyos típusai gyakoribbá váltak a különböző korcsoportokban, a számot az is növeli, hogy a diagnosztika egyre jobb, az emberek pedig tovább élnek, így nagyobb az esély az életkorral összefüggő daganatos megbetegedések kialakulására is.
Emil Lou, a Minnesotai Egyetem onkológusa a The Washington Postnak úgy nyilatkozott, az olyan kezelések, mint az immunterápia fejlődése, jelentősen növelte a betegek túlélési esélyeit egyes előrehaladott rákos megbetegedések, például a tüdőrák esetében.
https://hvg.hu/tudomany/20260702_hasnyalmirigyrak-gyogyitasa-daganat
A WHO adatai szerint a magas jövedelmű országokban az emlőrák ötéves nettó túlélési aránya ma már meghaladja a 85 százalékot, míg az alacsony jövedelmű országokban ez az arány 30 százalék alatt van.
A kutatók kiemelték, hogy a legnagyobb probléma, hogy sem a gazdag, sem a szegényebb országok nem fektetnek elég hangsúlyt a betegség megelőzésére. Igaz, vannak pozitív, előremutató jelek.
Ilyen például a dohányzás visszaszorítására irányuló intézkedések, amely ennek köszönhetően 2010 óta 27 százalékkal csökkent. Szintén fontos eredmény, hogy az országok 85 százalékában már van a humán papillomavírus elleni vakcináció a nemzeti oltási programban, és a becslések szerint a lányok 31 százaléka kapta már meg az oltás első adagját, szemben a 2019-es 17 százalékkal.
https://hvg.hu/tudomany/20260618_hpv-oltas-anglia-kutatas-eredmenyek-nulla-halaleset-fiatal-nok
A szakemberek szerint az komoly aggodalomra ad okot, hogy a legtöbb ország nem tudta megfékezni az elhízás növekvő arányát. A tudósok az elhízást több mint egy tucat daganatos megbetegedéssel hozzák összefüggésbe, beleértve a máj-, hasnyálmirigy- és vastagbélrákot. Mindez jelentős terhet ró a társadalmakra.
A szakemberek kiemelték, hogy az emberek sokat tehetnek egészségük megőrzése érdekében: mivel az új megbetegedések mintegy 10 százaléka a kockázati tényezők miatt történik, így aki javít ezeken, csökkentheti a betegség kialakulásának kockázatát.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
