Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nukleáris katasztrófa következhet be, amennyiben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja tovább eszkalálódik – írta meg kedden a Politico.
Az ENSZ figyelemmel kíséri az atomlétesítmények elleni támadásokat, és éberen figyelik a nukleáris fenyegetettség szintjét – mondta a lapnak Hanan Balkhy, a WHO kelet-mediterrán régióért felelős igazgatója. Szerinte a legrosszabb forgatókönyv egy nukleáris baleset lenne.
„Bármennyire is készülünk, semmi sem tudja megakadályozni a kárt, ami a régióra – és ha ez végül bekövetkezik, akkor globálisan is – vár. Ennek következmények évtizedekig fognak tartani” – mondta a szakértő és hozzátette: felkészültek minden eshetőségre, frissítették a munkatársak ismereteit arról, hogyan kell reagálni egy nukleáris katasztrófára, beleértve a tisztviselőknek nyújtott tanácsokat a közegészségügyi kockázatokról és arról, milyen intézkedéseket kell tenniük az embereknek saját védelmük érdekében.
Donald Trump amerikai elnök megígérte, hogy megszünteti az iráni rezsim által jelentett közvetlen nukleáris fenyegetést, bár nem bizonyította be, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesztett volna.
Tavaly júniusban az Egyesült Államok Izraellel együttműködve Irán egész területén nukleáris infrastruktúrát vett célba. Az Iráni Atomenergia-szervezet megerősítette, hogy támadások történtek Fordow, Iszfahán és Natanz telephelyein. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított újabb támadása óta folyamatosan támadja a nukleáris létesítményeket.
Izraelnek és az Egyesült Arab Emírségeknek is vannak nukleáris létesítményei Irán rakétáinak hatótávolságán belül, bár arról nincs hír, hogy ezeket célba vették volna. Izraelről széles körben úgy vélik, hogy jelentős nukleáris fegyverarzenállal rendelkezik.
Eddig a régióban sehol nem jelentettek radioaktív szennyeződés jeleit, de komoly következményeket idézne elő, ha egy nukleáris baleset miatt veszélyessé válna a sugárzási szint: növekedne a rákos megbetegedések mentális egészségügyi problémák kialakulásának kockázata, a sugárszennyezés elváltozásokat okozhat a tüdőben és a bőrön.
Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa Ukrajnában közel harminc halálesetet okozott az első néhány hónapban, majd az azt követő évtizedekben hozzájárult a pajzsmirigyrákos megbetegedések számának több ezerre történő megugrásához, ezen felül a lakosság erősen szorongani kezdett.
https://hvg.hu/tudomany/20260216_csernobil-atomkatasztrofa-sugarterheles
Nyitókép: Fabrice Coffrini / AFP
