Tudomásul kell venni, hogy az idő múlásával egyre több jel figyelmeztet az öregedésre, és ez alól az agy sem kivétel. Romlik a memória, rosszabb esetben pedig gyakoribbá válnak az elbutulásra utaló panaszok. Azonban van egy igen kellemes megoldás az agy öregedésének némi ellensúlyozására, és ez nem más, mint a zene.
Túl azon, hogy az éneklés és muzsikálás pillanatnyi örömöt is ad, brit kutatók kiderítették, hogy további, nagyon fontos előnyökkel is jár az idősebbekre nézve.
Ha a zenéről nehéz beszélni, akkor a hang fizikai benyomását talán még nagyobb kihívás lehet szavakba önteni. Az érzetet a mainstream megoldásoknál sokkal kifinomultabb hangzást és “hang-erőt” nyújtó, saját maguk által épített hangrendszerekkel próbálják közönségüknek átadni az itthon és a világon is szubkultúraként létező sound system világ művészei.
A pszichoterápiától a gyógypedagógiáig sok területen hatásos a zeneterápia. Bár a zene emberi agyra gyakorolt hatásának pontos mechanizmusairól sokszor csak feltételes módban mer fogalmazni a tudomány, ott már tartanak a kutatások, hogy felhasználásukkal új, terápiás célra is jól használható hangszereket lehessen alkotni.
Egy újabb kísérlet bizonyítja, hogy a tehenek valamiért nagyon lelkesednek a lassú, de hangulatos dallamokért.
Kinek mihez van tehetsége, ugyebár.
Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken – állapította meg egy ausztrál kutatás.
Diego Stocco bármiből tud zenét csinálni. Mutatjuk.
A Kickstarteren már össze is gyűlt a pénz arra a kesztyűre, amellyel bármilyen hangot, zenei részletet és hangszert használhatunk az ujjaink és kezünk mozgatásával.
A világ több pontján is találhatók olyan orgonák, amelyeket nem emberek működtetnek, hanem a víz és a szél.
