Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Nem, nem a zenélésből.
Bár a magyarországi zenészek túlnyomó többsége ha megtehetné, csak a zenével foglalkozna, több mint 75 százalékuk elsősorban nem a zenélésből él – derül ki a ProArt Szövetség kutatásából, amelyről a Napi.hu ír.
A legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik építőiparban, kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbusz-vezetőként dolgoznak.
Azoknak a zenészeknek, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57 százalékát az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20 százalék), a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek viszont már mindössze 6 százalékát adják a bevételeiknek.
Nem véletlen, hogy a zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője a YouTube, a Facebook és az élő fellépések.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a Mahasz.
További részletek a Napi.hu cikkében.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.