Tavaly ősz óta nem emelkedett a külföldi befektetők által birtokolt magyar állampapír-állomány, ez pedig azt jelenti, hogy ilyen alacsony kamatok mellett már nem érdekli öket annyira a magyar állampapírpiac.
Mivel a Bokros-csomag óta nem látott megszorítás volt tavaly, így nem csoda, hogy ekkora gazdasági visszaesés volt tavaly. Igazából az lenne a meglepő, ha nem lenne ilyen mély recesszió.
Megtörtént a devizakötvény-kibocsátás, a Prémium Euró Magyar Államkötvényekkel és az egyre nagyobb lakossági forrásbevonással a 2014-es választásoking minden bizonnyal nem kell több devizaforrást bevonnunk. Innentől fogva nincs sok oka a hazai kormányzatnak arra, hogy a befektetők kedvére tegyen.
Éves 2 millió forintért nemcsak hogy megnyitjuk az ország, sőt Európa kapuit, hanem a hazai jóléti rendszerhez is hozzáférhetnek azok a külföldiek, akik 250 ezer forintért letelepedési kötvényt vásárolnak. Ez nem tűnik jó ötletnek a magyar állam számára.
Habár a forint gyengülésében benne van valamennyire a "Matolcsy-para", ám valószínű, hogy ha nem őt nevezik ki a jegybank élére, a hazai fizetőeszköz akkor sem lesz tartósan erős, mert közép-európai trendként továbbra is kedvezőbb monetáris kondíciókat fog teremteni a Magyar Nemzeti Bank.
Hosszú távon érthető az a lépés, mely a Magyar Államkincstár számára lehetővé tenné a betétgyűjtést, rövid távon viszont kockázatos lehet a bankok stabilitására és káros a növekedésre. A legveszélyesebb azonban az lenne, ha az így bejövő betéteket elkezdené a magánszférába kihitelezni az állam.
Nehéz elképzelni olyan hatékony, a gazdaságot jelentősebben előremozdító unortodox jegybanki lépést, ami nem okoz - jó eséllyel - komolyabb forintgyengülést.
Habár hosszútávon borzasztóan káros, és a magyar energiabiztonságot, valamint növekedési kilátásainkat nagymértékben veszélyezteti a rezsicsökkentés, ugyanakkor számos olyan célt ér el vele a kormányzat, amit szeretne. Például növelheti a belső fogyasztást.
A legutóbbi hírek alapján nagy siker a Prémium Magyar Euró Államkötvény, melyből 1 milliárd eurónyi finanszírozást tudott rövid időn belül összekalapozni a magyar kormány. A PEMÁK sikere azért is fontos, mivel a papírok hazai befektetőknél landoltak, így elképzelhető, hogy idén már nem kerül sor nagyobb, külföldi, nemzetközi devizás kötvénykibocsátásra.
Miután a gazdaságok kiheverték a 2008-2009-es sokkokat, a kormányok költségvetési hiányukat is tolerálható szintre csökkentetik, beindulhat a növekedés. Az idén beinduló növekedés 2014-ben azonban már az inflációt is megdobhatja. Ha ez bekövetkezik, akkor a mostani, alig valamennyit fialó államkötvények a "mészárszékre kerülhetnek" - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
Amikor a magyar gazdaság útirányát kijelölő nemzetgazdasági miniszter valóban elhiszi, hogy a forint 2011 őszi-2012 eleji összeomlását valamiféle összehangolt támadás idézte elő, és nem érti meg, hogy ez a támadás elsősorban a saját lakosságának, és az itt pénzüket tartó befektetőknek a menekülése volt, amit jó néhány elemző előre is jelzett jó korán, akkor tudjuk, hogy nem érti, hogy mi történik a gazdaságban - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
Egyelőre még nem tudjuk, hogyan tud megbirkózni az Eximbank a rábízott 500 millió dolláros hitellel. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy a jövő tavasszal hivatalba kerülő új jegybanki vezetés "kreatív" hitelezéssel rukkolhat elő. Az euró pedig 2013 harmadik negyedévében 320 forintig is elszaladhat Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint.
Beindult Görögországban az a folyamat, amellyel megindulhat az ország adósságának leépítése, mivel a helléneknél már negyedik hónapja pluszos a folyó fizetési mérleg, vagyis az országban összeomlik az import, de nő az export. Ez az alkalmazkodás pedig az egyetlen út, amellyel ki tudnak kecmeregni a válságból.
A vártnak megfelelően nem sikerült eladni az október eleji megszorítócsomagot az Európai Uniónak, és bár a bejelentett intézkedések nagyjából végrehajthatónak, a pénzek beszedhetőnek tűnnek, ne legyen kétségünk: ha a szükség úgy hozza, a kormány simán megszegi adott szavát, felbont aláírt megállapodásokat - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogjának legfrissebb bejegyzésében.
Láthatóan erős harcok vannak a jegybank monetáris tanácsának belső és külső tagjai között, a külső tagok egyértelműen képesek leszavazni az elnököt és alelnököket. Valószínűleg elegendő lenne a mainál alacsonyabb, 4-5-6 százalékos hozamot kínálni a befektetőknek, nincs feltétlenül szükség 7 százaléka feletti hozamokra - feltéve, hogy mindeközben beszámítható viselkedést tanúsítunk, ez pedig nem mindig megy sajnos - írja blogjában Zsiday Viktor befektetési szakértő.
Olcsó hitel nélkül nem fog beindulni a gazdaság, ehhez azonban segíteni kellene a bankoknak, hogy minél alacsonyabb kockázattal helyezhessék ki a pénzt.
A világ tőkepiacai mániás depresszióban szenvednek, ennek most épp a mániás fázisát láthatjuk. A jegybankok beavatkozása miatt úgy tűnik, hogy egyelőre elkerüljük az összeomlást - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
A széthúzó gazdaságpolitika maga generálja azt a mély recessziót, mely Európát sújtja, s ha maradnak az eddigi keretek, akkor könnyen a szétesés lehet a vége, írja Zsiday Viktor befektetési szakértő. A helyzetnek tipikusan önbeteljesítő jóslat jellege van.
Némiképp meglepő, de azért nagyon mégsem a jegybank kamatdöntése - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő legfrissebb blogbejegyzésében. A szakértő szerint Simor András MNB-elnök kelletlenül védte az alapkamat csökkentését, mivel ő azt valószínűleg nem szavazta meg.
Recesszió és recesszió között jelentős különbség van, ám ha tüzetesebben megnézzük a számokat, akkor láthatjuk, hogy a magyar gazdaság számos területe már 2006 óta recesszióban van. Az építőipar 2005 óta zuhan, a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt hat évben 17 százalékkal esett össze. A hazai GDP pedig ma is alacsonyabban van, mint 2005-ben - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogjának friss bejegyzésén.
