Gyors, biztonságos és olcsó fizetési mód – ez a qvik
Van a kártyás fizetés elfogadásánál jóval olcsóbb megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
Olcsóbb hitelezés nélkül nem lesz gyors kilábalás a hazai gazdaságban, de ha a kormányzat azt szeretné, hogy legyen olcsó hitel és pörögjön a gazdaság, akkor tudnia kellene, hogy ahhoz nem az állami bankokon, erőszakosan lecsökkentett alapkamaton, vagy magyar Quantitative Easingen keresztül vezet az út, hanem a jogi rendszer nagymértékű reformján - írja Zsiday Viktor befketetési szakértő legfrisseb blogbejegyzésében. A szakértő szerint amíg a jogos követeléseket, szerződéses kötelezettségeket nem lehet villámgyorsan, problémamentesen és olcsón érvényesíteni, addig a hazai gazdasági fejlődés jóval alacsonyabb lesz, mint lehetne.
Zsiday Viktor az amerikai jelzáloghitelezés példáján keressztül mutatja be, miért is nem működik a magyarországi hitelezés. Az Egyesült Államokban jelenleg 3,6 százalékos kamattal lehet felvenni 30-éves rögzített kamatozású jelzáloghitelt. Ez kevesebb mint egy százalékponttal magasabb annál a hozamnál, amit az amerikai államnak kell fizetnie a befektetőknek egy ugyanannyi időre kapott kölcsönért. Magyarországon ezzel szemben a forintalapú jelzáloghitelek kamatai 12 százalék körül járnak, ami 5 százalékponttal magasabb a 7 százalékos állampapírhozamoknál. Vagyis a bankok nálunk csak ennyivel drágábban hajlandóak hitelezni jelzálog-alapon.
Zsiday Viktor szerint a jelzáloghitelek kamatszintje sok országban azért van nagyon közel az állampapírok hozamszintjéhez, mert a jelzáloghitelezés biztos befektetés. Egyrészt van mögötte egy mozdíthatatlan eszköz, másrészt nemfizetés esetén ezt az eszközt a hitelező könnyen és gyorsan el tudja venni, azaz érvényesíteni tudja jogait, nem lesznek nagy hitelezési veszteségei. Így nyugodtan mer viszonylag olcsón kölcsönt folyósítani jelzáloghitelként, mivel tudja, hogy a veszteségének kockázata nagyon kicsi.
Ezzel ellentétben Magyarországon, és számos más kelet-európai országban, a bankok számára kiderült, hogy a fedezet gyakran csak virtuálisan létezik számukra: igaz, hogy a jelzálog be van jegyezve, de kilakoltatási jogukat korlátozzák, vagy ha végre érvényesíteni is tudják a követelésüket, akkor is évekig tartó herce-hurca és jelentős költségek árán sikerülhet ez. Ennek megfelelően mifelénk a jelzáloghitel egyáltalán nem alacsony kockázatú, hanem kifejezetten magas, mert probléma esetén a veszteségek nagyok lehetnek, és a pénzhez jutásig évek telhetnek el.
A befektetési szakértő szerint ugyanez a probléma más szektorokat is terhel: a hihetetlenül hosszú bírósági átfutási idők, a hatalmas költségek, a lassú végrehajtási eljárás, a szabályozói akadályozások miatt a vállalkozások is éppígy csak nagyon óvatosan, komoly fedezetek kérése mellett mernek egymással szerződni, mert tudják, hogy a szerződések gyakorlatilag betarthatatlanok, probléma esetén a jogi költségek és legfőképpen az elvesztegetett idő miatt hatalmas veszteségeket szenvedhetnek el. Ellentétben USA-val, ahol vállalati csődök esetén is gyakori, hogy a hitelezők gyorsan megkapják követelésük legalább egy részét, vagy a vállalat gyors átszervezése során tulajdonosokká válnak, a haza csődeljárások esetén a hitelezők jellemzően alig kapnak valamit. Ez pedig természetesen a vállalati hitelköltségeket és hitelhezjutási lehetőségeket drágítja és a gazdasági tranzakciós kockázatokat növeli.
