Rezsicsökkentéssel a száguldó magyar gazdaságért?

Habár hosszútávon borzasztóan káros, és a magyar energiabiztonságot, valamint növekedési kilátásainkat nagymértékben veszélyezteti a rezsicsökkentés, ugyanakkor számos olyan célt ér el vele a kormányzat, amit szeretne - írja Zsiday Viktor befektetési szakértő legfrissebb blogbejegyzésében.

A befektetési szakértő szerint négy legyet is üthet egy csapásra a kormány a rezsicsökkentéssel. Először is a választások közeledtével a kormány növelheti népszerűségét, bár költekezési lehetőségei limitáltak a sérülékeny befektetői hangulat és az EU túlzottdeficit-eljárása miatt, "így teljesen logikus az ötlet, hogy úgy osszanak pénzt, hogy az a kormányzatnak nem kerül semmibe". Második feladat a növekedés beindítása a választásokig. A rezsicsökkentéssel, pláne ha a kormány nem áll meg 10 százaléknál, jelentős összegek maradnak a lakosság zsebében, és ez többletfogyasztásban manifesztálódhat. "Ne feledjük el, hogy közben a korábban végtörlesztők is valószínűleg lassan magukra találnak, és megszabadulván terheiktől" - emelte ki Zsiday. A befektetési szakértő szerint idén így akár 1-2, jövőre pedig 3 százalék is lehet a gazdasági növekedés, főleg úgy, ha a kormányzat a jegybankon keresztül jelentősebb hitelt nyom a gazdaságba.

A rezsicsökkentés a "bántóan magas" inflációt 3 százalékra, vagy az alá is viheti, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ellenállása így megszűnhet a tovább kamatcsökkentések iránt. "Ha 2 százalék lesz az infláció, könnyen megindokolható a 3-4 százalékos jegybanki alapkamat is, ami olcsóbb hitelt jelent majd mindenkinek!" - hangsúlyozta Zsiday. Negyedik pontként pedig a veszteséges energiaszolgáltatók egy része bedobhatja a törülközőt, és ezeket a vállalatokat a - reprivatizációt amúgyis támogató - kormány megvásárolhatja.

Zsiday szerint ez mondhatni egy zseniális terv, kár, hogy ennek az ára a hosszútávú növekedési kilátások hanyatlása, és a magyar energiarendszer minőségének romlása lehet. "De mint tudjuk mindenért fizetni kell, semmi sincs ingyen. És kit érdekel a hosszútáv, amikor egyelőre úgyis csak 2014-ig kell gondolkodni?" - tette fel a költői kérdést Zsiday Viktor.