Az új GDP-adatok kapcsán nekem szegezték a kérdést, hogy akkor most Magyarország rosszabbul teljesít vagy jobban? A helyzet az, hogy egy Trabantban ülünk az autópályán, körülöttünk Ladák, Skodák, BMW-k, és Jaguárok, úgyhogy náluk gyorsabban nem nagyon tudunk menni hosszabb távon, legalábbis a tények ezt mutatják – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében.
Habár a következõ 1-2 évben mind globálisan, mind idehaza pozitív növekedési meglepetés jöhet, ám a tények azt mutatják, hogy Magyarország nagyon gyengén teljesít, legalábbis 2009 óta a számok ezt mutatják – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében.
Unortodoxnak mondott, de teljesen racionálisnak tûnõ javaslat a devizahiteles probléma kezelésére a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói által hétfőtt felvetett megoldás. Az eddigi lépésekkel vesztettek a bankok, buktak az emberek, a kormányzatnak kiesett egy csomó adóbevétele, és visszaesett a gazdasági növekedés is, ami fokozta a veszteségeket, és vissza a kör elejére. Lehet, hogy nem ártana meghallgatni a konstruktívabb, hozzáértõ szakemberek véleményét is a témában a parlamenti ciklontörvénykezés helyett – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő blogbejegyzésében.
Az autópiac nagyon érzékeny indikátora a gazdaságnak. Sokkal nagyobb kilengéseket mutat, mint számos más ágazat. Mihelyst némi élénkülés van a gazdaságban, kicsit több az elkölthető jövedelem a lakosság egyes szegmenseinél, és több a hitellehetőség is, így gyorsan tudnak emelkedni az értékesítések. A magyar piacon élénkülés látszódik a használtautó és újautó piacon is, ez pedig Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint azt jelenti, hogy tart a lassú kilábalás, a gazdasági normalizáció.
Még az is lehet, hogy jövőre úgy meglódul a magyar gazdaság, amennyire a kormány sem merte remélni.
Az emberek nem tanulnak a hibáikból, és ez a pénzügyi piacokra is vonatkozik. Idővel elfelejtik, mihez vezetett a mértéktelen optimizmus, de most még az óvatosság az úr – mondja Zsiday Viktor, a Concorde elemzője abból az alkalomból, hogy vasárnap lesz a Lehman Brothers csődjének az ötödik évfordulója. Zsiday szerint Magyarországon a délkelet-európai trendnek megfelelően a nagy adósságleépítések korszaka zajlik. Ha a külpiacaink nem fékeznek le, és a politika sem követ el baklövést, akkor növekedés jöhet.
A bankok megoldhatatlannak tartják a kormány egyes kéréseit a devizahitelek forintosításával kapcsolatban, de vannak ellenvélemények a piacon. Ha az MNB besegít, nem elképzelhetetlen a történet.
A devizahitelekkel kapcsolatban a múltat jó lenne végképp eltörölni, meg nem történtté tenni, de erre nincs mód, bármilyen megoldás fájdalmat fog valakinek okozni, nincs olyan lehetőség, ami érintetlenül hagyja a gazdaságot, írja Zsiday Viktor befektetési szakértő.
A XX. század első felében Argentína a világ leggazdagabb országai között volt. Mára, a populista-demagóg politikával és a centralizált, gazdaság és vállalkozás szabadságát erősen leszűkítő intézkedésekkel visszaestek a hatvanadik helyre. Magyarország számára mindebből sok tanulság levonható.
"70 lepedő per letelepedő" címmel posztolta ki véleményét blogoldalára Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki szerint az offshore-gyanútól is nagyobb nonszensz, hogy ha a kormány államkötvényért megváltható letelepedési kötvényvásárlási projektjébe ezren belépnek, az végül Magyarországnak fog 20 milliárd forintjába kerülni.
Hét éve tart a magyar gazdaság mélyrepülése, hét szűk esztendőn ment keresztül a magyar lakosság. A 2006 óta tartó zsugorodás olyan gazdasági visszaesést hozott, amely bár Budapestet is érintette, de itt a visszaesés, az életszínvonal csökkenése nem volt annyira mély, ám több vidéki régióban az 1989-es rendszerváltás utáni mély depresszióhoz mérhető az, ami bekövetkezett. Zsiday Viktor befektetési szakértő azonban úgy véli, számos ciklikus tényező okozta negatívumot strukturálisnak néznek, és ezek el fognak tűnni.
A befektetési világban (is) vannak nagy mániák, amelyeket jellemzően hosszú időn át tartó kiábrándulás követ. Jellemző, hogy vannak olyan termékek, amelyek pár hónapra-évre nagyon fontossá válnak, a befektetők fókuszának középpontjába kerülnek, ilyenkor úgy tűnik, hogy a határ a csillagos ég. Azután jön a kiábrándulás. Magyarországon például néhány éves időtávon az ingatlan jobban "hozhat" majd, mint az aranybefektetés, és a jó minőségű, osztalékfizető európai részvények is jobban fognak jellemzően teljesíteni, mint az olaj, a réz vagy a palládium.
A ciprusi válság miatt a következő néhány évben a szigetország GDP-jének 30-40 százaléka is eltűnhet, ekkora gazdasági visszaesés pedig példa nélküli lehet az EU történetében. Cipruson a válság sokkal nagyobb lesz, mint várják.
Magyarországon nincsen sok esély a bankbetétek ciprusi módon történő megnyirbálására több okból kifolyólag sem. A magyar bankrendszer nem túl nagy, és a rossz hitelek nagy részét már leírták, ráadásul nagyon jó a bankrendszer tőkeellátottsága is.
Az elmúlt bő 10 évben úgy működött a hazai kamatpolitika, hogy a hosszabb, nyugodt időszakokban szép lassan csökkent a kamatszint, majd a hirtelen sokkok hatására, a meggyengülő forintárfolyamra válaszolva, annak védelmében, és a forint visszaerősítésének szándékával a jegybank hirtelen nagyot emelt a kamatszinten. Az új jegybanki vezetés viszont valószínűleg előbb vágja le a saját kezét, mintsem, hogy kamatot emeljen.
Cipruson nem nagyon van más megoldás, mint a betétek megadóztatása, bármennyire is csúnya ez a lépés.
Jól látható, hogy mi az Orbán–Matolcsy-tandem végcélja: fellendíteni az ipart, sok közepesen képzett olcsó munkaerővel, gyenge devizaárfolyammal, alacsony kamatszinttel. A probléma azonban az, hogy mindennek az útjában állnak a devizahitelek, mert mindaddig nincs alacsony kamat, amíg a forint gyengülése veszélybe sodorja a lakosság és vállalatok nagy részét.
A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken, fejti ki Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki egy könyv kapcsán írta le véleményét a magyar államadósságról.
Alapvetően két dolgot tehet a kormány a devizahitelesek megmentésére. Az egyik az, hogy a jegybank devizatartalékaiból biztosít nagyon olcsó euróforrást a bankrendszernek, cserébe kötelezné a bankokat, hogy a THM-et vigyék le. A másik megoldás az lenne, hogy forintosítják a devizahiteleket, és ehhez a devizát az MNB tartalékaiból biztosítják. A probléma az, hogy mindkét opció forintleértékelődést okoz.
Mivel a devizatartalék egy részét már a végtörlesztéshez is felhasználták, így meglehetősen valószínűnek tűnik, hogy ismét bevetik a tartalékot, és a kormány hamarosan kijön valamiféle "végtörlesztés 2"-vel.
