A koronavírus-járványig nőtt a gazdaság, nőttek a keresetek, csökkent az államadósság. 2021 őszén azonban összeomlott a Fidesz gazdaságpolitikája, és erre azóta sem talál ellenszert. Bár a magasra ugró inflációt azóta sikerült leszorítani, a gazdaság tavaly zsugorodott, a költségvetési hiány hatalmassá nőtt, és a kilátások sem fényesek: újabb megszorítások jöhetnek.
Úgy tűnik, a magyarok felélték, amit a spájzban tároltak, így kénytelenek voltak többet vásárolni a boltokban, minimálisan növelve a kiskereskedelmi forgalmat júniusban az előző hónaphoz képest. A bővülés feltehetően úgy is folytatódni fog, hogy a hónap első napján ránk köszöntött az árstopok nélküli világ. Ha az árstopok meg is szűntek, az új rezsicsökkentést már tervezi a kormány. De nem áll meg itt, mer nagyot álmodni: 2030-ra a forintban számolt GDP megduplázását szeretné elérni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Van előrelépés a befagyasztott uniós források lehívása felé, ám a késlekedés elkerülhetetlen. A magyar kormány azonban nem csak ezzel kockáztatja, hogy leminősítsék. A Fitch Ratings szerint gond van gazdaságpolitika hitelességével, az infláció elleni intézkedésekkel és a monetáris politika érvényesülésével is.
Az infláció Európa minden kormányának komoly fejfájást okoz. Megvizsgáltuk, hogyan próbálták kezelni az eurózónán kívüli országok az inflációt, milyen döntéseket hoztak a lakosság védelmében.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Az első félévben 2 ezerrel csökkent az üzletek száma. Leginkább az élelmiszer- és italboltok száma esett vissza.
A Nemzetközi Valutaalap javaslatokat is megfogalmaz országjelentésében a kormánynak.
