Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Miközben a gazdaság kilábalóban volt a koronavírus-válságból, sokkok sorozata és a kormány laza fiskális politikája 20 százalék fölé löktél az inflációt, és nagy hiányhoz vezettek a fizetési mérlegben – írja éves felülvizsgálata után Magyarországról szóló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Laza fiskális politika alatt azt kell érteni, hogy a kormány – legalábbis a választások előtt – hatalmas összegeket öntött a gazdaságra (például a 13. havi nyugdíj és a gyerekesek szja-visszatérítése formájában). A kormány kategorikusan tagadja, hogy bármi felelőssége lenne az uniós összehasonlításban immár dobogós inflációról, azt szerinte a háború a szankciók okozzák.
A jegybank 2021 júniusa óta jelentősen szigorította a monetáris kondíciókat (vagyis kamatemelési ciklusba kezdett, és leállította a gazdaságfinanszírozási konstrukciókat, kedvezményes hiteleket stb.), a kormány pedig „ambiciózus” fiskális kiigazításra készül 2023-ra. Szigorú és következetes intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy csökkenjen a költségvetés és a fizetési mérleg hiánya, az államadósság szintje – figyelmeztet a jelentés.
Az energiával kapcsolatos és egyéb ársapkákat enyhíteni kellene, elősegítendő az energiamegtakarítást, az import csökkentését és az azzal kapcsolatos költségvetési kiadásokat. Mindeközben jól célzott támogatásokra van szükség a sebezhető társadalmi csoportok megélhetési költségei növekedése okozta hatások enyhítésére.
Az IMF arra számít, hogy 2023 végére az infláció egy számjegyűre lassul, a fizetési mérleg hiánya pedig jelentősen csökken, de hangsúlyozzák, hogy sok a bizonytalanság mind a nemzetközi környezetet illetően (pl. a várható energiaárakat), mind a magyarországi intézkedéseket. A jelentés szerint a kormány által tervezett szigorítás (a költségvetési hiány leszorítása a GDP 3,5 százalékára) tarthatónak tűnik egyfelől a tervezett kiadáscsökkentéseknek, másfelől az adóemeléseknek és az infláció miatt növekvő adóbevételeknek köszönhetően.
Az IMF egy sor javaslatot is megfogalmaz a kormány számára a helyzet jobb kezeléséhez. Egyebek mellett:
- Az ideiglenes különadókat („extraprofit-adókat) a lejáratukkor ki kell vezetni, az intézkedések meghosszabbítása eltántorítja a befektetőket, és rombolja az adórendszerbe vetett bizalmat.
- A megemelt tranzakciós illeték piactorzító és az informális fizetések felé tolja a gazdasági szereplőket.
- Az ársapkákat el kellene kerülni, mivel hozzájárulnak a gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához, ellenben az infláció leküzdésére nem alkalmasak. (A kormány épp nemrég vezetett be új ársapkákat a krumplira és a tojásra.)
- Az IMF figyelmeztet, hogy a kamatstopokat engedni kell kifutni, mivel akadályozzák, hogy a jegybank monetáris szigorítási intézkedései átmenjenek a rendszeren. Továbbá célzatlan módja a hitelfelvevők támogatásának.
