Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az idei év első félévében először fordult elő, hogy 110 ezer alá csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon – írja a Portfolio.hu a KSH adatai alapján. A boltok száma az év első felében 2 ezerrel csökkent.
Az élelmiszer- és italboltok száma 450-nel csökkent, a zöldségeseké 180-nal, a ruhaboltoké 400-zal és ugyanennyivel az iparcikk-üzleteké. A használtcikk-boltok száma 150-nel csökkent.
A kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése lényegében évtizedek óta tartó tendencia, a 2009-es válság után volt némi visszapattanás, de 2013 óta a csökkenés újra folyamatos. Emögött több folyamat húzódik meg, pl. az online kiskereskedelem térnyerése, a kistelepülések elnéptelenedése, a bevásárlóközpontok terjedése.
Ezzel együtt az év első felében már szerepet játszhattak a romló gazdasági körülmények, bár összességében a kiskereskedelmi forgalom még nőtt.
Az élelmiszer-üzleteknek ráadásul a kormány által 2021 őszén bevezetett árstopok is megterhelést jelentenek, egy sor terméket ugyanis a reális piaci árnál olcsóbban, sőt beszerzési ár alatt kell adniuk. Ez különösen a kisboltok számára nehezen kezelhető. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legújabb (tojásra és krumplira vonatkozó) árstopok bejelentésekor támogatást ígért a kisboltoknak.
Az év második felében még gyorsulhat a boltok számának zuhanása. Az infláció egyre magasabb, már 20 százalék fölött jár, mivel a bérek emelkedése ezzel nem tud lépést tartani, a háztartások fogyasztása csökken. A kiskereskedelmi üzletek kiadásai egyre nőnek, az energiaszámlák többszörösére rúgnak, és béremelési kényszer is van, mivel a munkanélküliség továbbra is alacsony.
