2021 szeptembere és 2023 januárja között vizsgáltuk meg a nem eurózóna tagállamok inflációval kapcsolatos döntéseit a Bruegel kutatása, az Európai Bizottság és Eurostat statisztikái, valamint saját adatgyűjtésünk tükrében, amiben a cseh Denik Referendum is részt vett, az EDJ-net európai újságírói együttműködés részeként.

A lényeg egyszerű: egy nem-eurózóna tagállam jóval kisebb gazdasági egység, mint a teljes, gazdaságilag erősebben kapcsolódó eurózóna. Annak, hogy egy ország bevezet-e, például egy ársapkát vagy egyszeri támogatást az eurózónán belül, kisebb (bár nem elhanyagolható) kockázata van az inflációra nézve. Az erős, az eurón keresztüli gazdasági összekapcsolódás más országokkal (amik más intézkedéseket vezetnek be és máskor) minden államon belüli döntés átfogó következményein tompít.

A másik oldalról azonban, csak attól, hogy egy ország nem eurózóna tag, még nem mentesül az inflációt gerjesztő nemzetközi gazdasági folyamatok alól, szóval az infláció hatásával mindenhol meg kell birkózni. 2022 decemberében, ami a vizsgált időszakunk utolsó mérése, Bulgáriában 14,3%, Csehországban 16,8%, Magyarországon 25%, Lengyelországban 15,3%, Romániában 14,1%, Svédországban pedig 10,8% volt az infláció. Az EU átlag egyébként 10,4% volt, így elmondható, hogy a nem eurózóna tagok némivel az átlag felett, a felső középmezőnyben voltak infláció tekintetében, Magyarország kivételével, ami az európai rekorder.

Az infláció tehát itt van, így felmerül a kérdés, milyen eszközökkel próbálhatják a tagállamok segíteni a lakosságot és az ipar egyes szereplőit. A leggyakoribb kategóriák az áfacsökkentés (gyakran az energia áfáját érintően), az ársapkák, a legnehezebb helyzetbe került társadalmi csoportoknak adott direkt kifizetések, az extraprofitadók és az ipar támogatása.

Adó és áfacsökkentés

Svédország az üzemanyagárakkal kapcsolatban döntött áfacsökkentés mellett, az EU által megengedett legalacsonyabb áfakulcsot jelölték ki, ami átlagosan literenként 0,17 euróval, azaz 68 forinttal jelentett olcsóbb benzint literenként a svédeknek 2022 júniusa és októbere között, mint általában. Bulgáriában a kisvállalkozásokat mentette fel az áfafizetés alól az állam 2021 októberétől 2024 decemberéig. Erre az EU-tól zöld utat is kapott, pedig a bolgár lépés némileg ellentétes a belső piac szabályaival.

A magyar állam ezzel szemben egy más utat választott az adócsökkentésre, nem az áfabevételtől tekintett el, hanem inkább a szociális hozzájárulási adót faragta tovább, illetve az önkormányzati adókat csökkentette a kkv kör számára. Ez Európa egyik legnagyobb számszaki adócsökkentésének számított. A lengyel kormány a bolgárhoz hasonlóan az áfacsökkentésében látta a megoldást. 2022 januárjában az „antiinflációs pajzs” névre hallgató csomag keretein belül az étel, a gáz és a növényvédő szerek áfáját 0%-ra, a benzin és a dízel áfáját 8%-ra, a fűtését pedig 5%-ra csökkentették hat hónapon át. Románia az energia áfáját csökkentette 5%-ra. Csehország is ezen az úton indult el, ők az energia áfáját csökkentették 0%-ra, emellett a cégek zöld átállását is segítették áfakedvezményekkel, és az útdíjakat is eltörölték a kamionokon kívül szinte minden jármű esetében.

Összességében ebben a kategóriában az áfacsökkentés bizonyult a legnépszerűbb eszköznek, és ennek abszolút rekordere az eurózónán kívüli Lengyelország. Érdemes megjegyezni, hogy több országban, ahogyan azt később megláthatjuk, áfacsökkentés helyett célzott kifizetéseket adott az állam, aminek a célja körülbelül hasonló, több pénzt hagyni a támogatott vásárlók és szektorok zsebében.

Ársapkák

Az ársapkák, avagy árszabályozások szintén népszerű eszköznek bizonyultak a nem eurózónás tagállamok körében, bár a legtöbben rendkívül célzottan használták. Bulgária a fűtés és energia árát fagyasztotta be, és hasonlóan döntött Csehország és Lengyelország is. A lengyel esetben a háztartásokon kívül egyes közhasznú intézmények, például óvodák vagy kórházak élvezhetik ezeket a kedvezményeket. Magyarországon a legfőbb különbség az, hogy a limitált energiaárak – egy korlátozott kisvállalkozói körön túl – csak a lakossági fogyasztókra érvényesek, és tavaly nyár óta azoknak, akik átlag fölött fogyasztanak szintén az állam által meghatározott, de a kedvezményesnél jóval magasabb árat kell fizetnie. Ez egyébként az előző magyar rezsicsökkentési rendszerhez képest visszalépésnek számít, de európai összehasonlításban a jelenlegi rendszer nem tér el különösebben a többitől. Hasonló, lakossági fogyasztással kapcsolatos kategóriákat Románia is bevezetett a saját energia-ársapkája esetében. Magyarország ezen kívül egyes élelmiszerek és a benzin árát is befagyasztotta egy időre.

A magyar élelmiszerárstop mindenképpen rendhagyónak számít a többi lépéssel összehasonlítva, amik általában energia-és benzinárakat érintenek. Magyarország egyértelműen csoportvezető ársapkák tekintetében, itt érintették ezek a szabályozások messze a legszélesebb termékkört. A magyar kormány ragaszkodása az ársapkákhoz viszont nem biztos, hogy előnyös például a következő támogatási kategóriával, a direkt kifizetésekkel összevetve. Míg egy, a rászorulóknak adott bónusz flexibilisebben felhasználható, egy ársapka jóval inkább limitálja a segítség körét. Gyakorlati példával élve, egy bónuszból az ember olyan élelmiszert vesz, amilyenre szüksége van, míg az ársapka meghatározza, hogy márpedig csirke far-hátat kell ennie.

Bónuszok és direkt kifizetések

A bónuszok és kifizetések Európa-szerte, köztük az eurózónán kívüli országokban is gyakori választások voltak a kormányok számára. Egyedül egy ország, Magyarország nem adott közvetlenül pénzt az általa sérülékenynek minősített társadalmi csoportoknak, minden más vizsgált ország valamilyen konstrukcióban élt ezzel a lehetőséggel.

Svédország célzott bónuszokat vezetett be, tehát a bizonyos feltételeket teljesítő személyeknek automatikusan járt támogatás. Ők a nagy energiafogyasztó 2000 kw/óra fölött felhasználó háztartásokat támogatták 2021 decemberben, 2022 januárban és februárban havi 195 euróval, azaz 78 ezer forinttal. Ezen kívül az autótulajdonosok 96–144 euró értékű (38–58 ezer forint) egyszeri kifizetést is kaptak a benzinárak emelkedése miatt, és a kormány további energetikát érintő támogatásokon is dolgozik.

Bulgária kicsit más irányba ment a direkt kifizetésekkel, ők a vállalkozásokat kompenzálják a megnövekedett energiaárak miatt, remélve, így ennek költségei nem hárulnak a fogyasztókra. Csehországban a „Segítség a háztartásoknak és a kisvállalkozóknak” című program nyújt irányított segítséget a lakosságnak, és néhány 0% kamatú hitelkonstrukciót is biztosít azoknak, akik esetleg bajba kerülnek a magas energiaárak miatt.

Lengyelországban fejenként maximum 106 eurót (42 ezer forint) kaphatnak évente az állampolgárok. A támogatás összege függ a jövedelemtől, családi állapottól és a háztartás fűtésének típusától. Egy háztartás maximum 306 eurót (122 ezer forint) kaphat, ha minden kategóriából a legmagasabb besorolásúba esik. A szénnel fűtő háztartások továbbá egy egyszeri 636 eurós (254 ezer forint) támogatást is kaptak, mivel őket különösen sújtják az energiaár növekedések.

Románia 2021 szeptemberében egy egyszeri energetikai kifizetést adott, amit a lakosok számláik fizetésére, de például energetikai korszerűsítésre is használhattak. 2021 októbere és 2022 márciusa között a román lakosok energia-és gázszámla kompenzációt kaptak, és hasonló direkt kifizetés járt civil szervezeteknek, kórházaknak és oktatási intézményeknek is.

A nem eurózóna tagállamok változatos módokon próbálták megvédeni a lakosaikat az infláció hatásától. Az, hogy hosszabb távon ezek az intézkedések mennyire segítik majd a válsággal járó gazdasági egyenlőtlenségek megelőzését és a rászorulók helyzetének javítását, még kérdéses. Számos intézkedés inkább a középosztálybeli polgárságot célozta mintsem a legszegényebbeket, akik például nem fogyasztanak sok energiát, fával fűtenek, vagy nincs autójuk, amibe benzint tankolhatnának. Persze az átlag állampolgárokat célzó lépések mellett is szólnak érvek, név szerint a vásárlási kedv fenntartása és a gazdaságélénkítés.