Legyen nagyon óvatos: a rendőrség nevében telefonálgatnak a csalók, a pénzére utaznak
A Nemzeti Védelmi Szolgálat már nyomoz annak az átverésnek az ügyében, amely során több millió forintot emeltek le egy áldozat számlájáról.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat már nyomoz annak az átverésnek az ügyében, amely során több millió forintot emeltek le egy áldozat számlájáról.
A felhasználói érdeklődés miatt a csalók számára is egyre vonzóbbá válik a TikTok. A rövid videók megosztására és megtekintésére alkalmas felület mindössze hat év alatt meghatározó közösségi médiummá vált, a brit és amerikai felhasználói pedig már több időt töltenek el az alkalmazásban, mint a YouTube-on. Az ESET kiberbiztonsági szakértői összegyűjtötték a legnépszerűbb, gyakran gyerekeket is érintő tiktokos csalási módokat.
A Gmail hitelesítő kék pipával jelzi, ha a levél feladója megbízható, azonban nemrég porszem került a gépezetbe, és csalók is megkapták ezt az igazolást – a Google most egy új hitelesítési megoldást követel meg a külső partnereitől, hogy többé ne fordulhasson elő ilyesmi.
Előszeretettel próbálják meg az internetes csalók a felhasználók banki adatait megszerezni, ez alól az OTP Bank ügyfelei sem jelentenek kivételt. Érdemes körültekintőnek lenni, a pénzintézet azt is megfogalmazta, mikre érdemes figyelni, milyen gyanús jelek hívhatják fel a figyelmünket a csalásra.
Nagyjából két hétre állt le a Genesis Market működése azután, hogy a hatóságok egy globális akció keretében lecsaptak az üzemeltetőkre. Akkor 120 embert vettek őrizetbe, az oldal most mégis él és virul.
Steve Wozniak szerint meg kellene tanítani az embereket arra, hogyan ismerhetik fel az átveréseket, különben igen sötét lesz a jövő a mesterséges intelligencia miatt.
A brit TSB Bank szerint az utóbbi években egyre többen válnak a csalók áldozatává, akik pénzt húznak ki a jóhiszemű felhasználókból.
Több módszerrel is igyekszik felvenni a kesztyűt a csalókkal a Vatera, ami a jelek szerint kifizetődik. Több hasznos tanácsot is megosztottak, hogyan lehet elkerülni, hogy áldozattá váljunk.
Interjút harangozott be a hétszeres világbajnokkal az egyik német bulvárlap. Kiderült, hogy nem a lassan tíz éve visszavonultan élő versenyzővel, hanem a mesterséges intelligenciával készült a beszélgetés.
Az amerikai Jennifer DeStefanótól nemrég 1 millió dolláros váltságdíjat követelt egy ismeretlen férfihang, aki azt állította, hogy elrabolta a lányát. Kiderült, egy átverésről van szó, amit a bűnöző a mesterséges intelligenciára épített fel.
Elsőre jelentős felfedezésnek tűnt, hogy a Földközi-tenger partján találtak egy koboldcápát, még egy tanulmányt is írtak róla. Később több szakértő is megkérdőjelezte a felfedezés hitelességét, mondván több jel is arra utal, hogy a képeken valójában egy műanyag játék látható.
Többektől kapott is pénzt.
Becslések szerint akár tízezer embert is becsapott egy piramisjáték-szervező.
Rosszindulatú felek lemásolták a népszerű, a ChatGPT tudását a Google keresésbe beépítő bővítményt, hogy megszerezzék a gyanútlan felhasználók facebookos belépési adatait. Ezrek lehetnek érintettek, ezért jobb azonnal cselekedni, ha le van töltve a hamis ChatGPT for Google kiegészítő.
Gyűlnek a panaszok az Amazonra Angliában, van, akinek egy 2000 fontos, azaz körülbelül 900 000 forintos rendelése helyett érkezett egy pár olcsó cipő. Az illető annak ellenére sem kapta vissza a pénzét az e-kereskedelmi vállalattól, hogy bizonyítékai voltak arra, hogy valóban ezt a csomagot vette át. Az Amazon az esetek kivizsgálását ígéri.
Huszonkilenc embert - közöttük tizenhárom külföldit - helyezett előzetes letartóztatásba az egyiptomi ügyészség egy internetes kriptovalutás csalásban való részvétel vádjával, amellyel 580 ezer eurónyi (219,6 millió forint) összeget zsebeltek be egyiptomiak ezreinek megtévesztésével - jelentette vasárnap az állami média
Könnyen veszélybe kerülhetnek az adatai annak, aki a csaló SMS-ekben szereplő linkekre kattintva megadja azokat – most újabb cégek nevében terjednek ilyen átverések.
Különböző felületeken és módszerekkel terjednek a csalások az interneten, melyek látszólag a rászorulóknak szeretnének segíteni, ám valójában a pénz nem jut el a segélyszervezetekig.
Az ingatlanvagyon megszerzése érdekében attól sem riadtak vissza, hogy egy életveszélyes állapotban lévő idős embert elszállíttassanak a kórházból.
Adathalász támadással próbálkoznak a Díjnet nevében, azonban több jelből is kiderülhet, hogy átverésről van szó – érdemes figyelni.