Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
Évenként 200 000 amerikai halálát is okozhatja 2100-ra a klímaváltozás okozta felmelegedés, ha az emberek nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz.
Brit kutatók szerint az El Niño okozta szárazság és hőség több fát pusztít el, mint amennyi új képes növekedni.
Bár elsőre nem látszik összefüggés az orvvadászat és az éghajlatváltozás között, amerikai kutatók rámutattak, hogy az előbbi messzemenő következményekkel járhat bolygónk éghajlatára, hozzájárulhat a rettegett klímakatasztrófához.
A klímaválságról beszélt és a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a zöld fejlődés támogatását sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a jakartai Kelet-ázsiai csúcstalálkozón elmondott beszédében.
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
Megváltoztak a körülmények, és újra fel kellene mérni a bő évtizede kitalált paksi bővítés hatásait. Erre figyelmeztet a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatának alelnöke. A szakember azt mondja, nem a bővítés ellen van, viszont ahhoz, hogy megóvjuk a Duna élővilágát, és megmaradjon az ellátásbiztonság is, a jelenleginél nyíltabban és sokkal átgondoltabban, szakterületeket átívelően kellene végrehajtani a bővítést, egyesével számba véve minden régi és új kockázatot. Ehhez a meglévő blokkok üzemidejének bővítése adhat jó apropót.
Sok minden kelt szorongó érzéseket az emberekben, s mostanában a klímaváltozás is egyike a kiváltó okoknak. Pszichológusok magyarázzák, hogy nem feltétlenül önző érdekek állnak amögött, hogy tartunk az egyre nyilvánvalóbb éghajlatváltozástól.
Hétfő után kedden is több mint 24 fokot mértek hajnalban Budapesten.
Az eddig véltnél is gyorsabban olvadnak az Alpok gleccserei az éghajlatváltozás miatt: legkésőbb az évszázad végéig 3500 méter alatt már nem lesznek jégfolyamok – mondja Olaf Eisen német gleccserkutató.
Több ezer hal tetemét találták meg az Irak délkeleti részén fekvő Mejszán kormányzóságban egy folyó partján.
A párizsi pénzügyi és éghajlati csúcstalálkozó résztvevői nem jutottak megállapodásra a nemzetközi hajózásból származó üvegházhatású gázok kibocsátására kivetett adóról. Az adóra vonatkozó javaslatok szerint a befolyt pénzt a fejlődő országoknak juttatnák, hogy segítsék őket az éghajlatváltozás kihívásainak kezelésében.
Egyre többet villámlik a Magas-Alpokban, az elmúlt évtizedekben a villámszezon erősebb lett, és hamarabb is indult – derül ki egy új tanulmányból.
Nem a madárinfluenza, hanem az El Nino éghajlati jelenség miatt felmelegedett csendes-óceáni áramlatok következményei okozhatták több száz madár pusztulását Mexikó csendes-óceáni partvidékén – közölte a mexikói kormány helyi idő szerint csütörtökön.
Bár több mint 9,4 millió négyzetkilométert fednek le a Földön a mohák, alig kapnak tudományos figyelmet, vagy legalábbis jóval kevesebbet, mint más növények. Egy ausztrál, spanyol és amerikai kutatókat összefogó csoport nemrégiben bizonyítékokat talált arra, hogy ezek a méltatlanul háttérbe szorult növények igen fontos szerepet játszanak az éghajlati problémák kezelésében
Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek – néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.
Új műholdhálózatot állított munkába a NASA. A négy műhold a Csendes-óceán térségében figyeli az éghajlati adatokat, a segítségükkel gyakrabban juthatnak pontosabb adatokhoz a meteorológusok a hurrikánokról és tájfunokról.
A Google Flood Hub nevű szolgáltatása segíthet, hogy időben értesüljenek az érintettek a közelgő árvízről. Ez minimalizálhatja az esetleges károkat.
Egy friss tanulmány szerint a világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta, elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt – derül ki egy új tanulmányból.
Amerikai és török kutatók számításai alapján a klímaváltozás a bolygó jelentős részén megváltoztatja az éghajlatot. Európa különösen érintett.
