Amikor hurrikánok csapnak le, az állatkertek és akváriumok gyors intézkedésekkel védik a veszélyeztetett állatokat. A mentési terveket és a speciális menedékhelyeket folyamatosan fejlesztik, hogy alkalmazkodni tudjanak az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási viszonyokhoz.
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
Rejtett ősi erdőt fedeztek fel brit kutatók egy olyan, szélfútta és kopár szigeten, ahol a korábbi ismeretek szerint emberemlékezet, sőt annál régebb óta nem nőtt fa.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
Túlzó lehet az egyik pesszimista jelentés az ítélet napi gleccser olvadásával kapcsolatban, állítják a Dartmouth Egyetem kutatói. A probléma azonban ennek ellenére is súlyos.
2000 óta évtizedenként 0,7 Celsius-fokkal nőtt a Balaton átlaghőmérséklete, és ez a trend magyar kutatók szerint a következő évtizedekben is folytatódhat. Emiatt a tóban őshonos fajok is veszélyben lehetnek.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Új kifejezések bevezetésével hatékonyabbá válhat az éghajlatváltozásról szóló diskurzus egy új tanulmány szerint.
A legpesszimistább éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén egy vizsgálat szerint csupán a kispettyes macskacápák tojásainak 11 százaléka kelhet ki – ez pedig jó eséllyel megpecsételné a sorsukat is.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
Több mint 100 ember tűnt el, és a folyók vízszintje tovább emelkedik.
Mondhatni, a 22-es csapdájába került a Föld.
Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.
Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.
Rosszabb alvást, rázósabb repülőutakat, több villámlást és több vulkánkitörést is okozhat a klímaváltozás – hívja fel a figyelmet Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató egy friss cikkben, mely nem fest túl jó képet a következő néhány évtizedről.
A tengeri hőhullám miatt súlyos veszélybe került az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony – figyelmeztet a sydney-i Climate Council környezetvédelmi csoport.
