A NASA és az ESA űrszondája csípte el a C/2024 S1 (ATLAS) üstökös utolsó pillanatait a Naphoz közeledve. A csillagászok korábban abban bíztak, hogy majd ezt is meg lehet pillantani szabad szemmel, ez azonban már biztosan nem fog megtörténni.
Német kutatók egyelőre nem tudtak rájönni, miért van más tulajdonsága néhány holdkőzetet beterítő pornak, mint az összes többinek.
A Jupiter és a Szaturnusz jeges holdjain, több kilométerrel a felszín alatt folyékony víz lehet. A tudósok azt vizsgálnák meg, van-e ott bármiféle élet.
Több lehetséges magyarázat is született már arra, hogy mi történhetett azzal a három csillaggal, amiket még 1952 nyarán regisztráltak a tudósok Kaliforniában, és amik alig egy óra leforgása alatt teljesen eltűntek.
A belső Naprendszerhez közeledve a 12P/Pons-Brooks üstökös magja kezd megolvadni, a nyomás pedig az űrbe löki a tartalmát. Az égitest emiatt most úgy néz ki, mint egy idegen űrhajó.
A Psyché 16 nevű aszteroida a Mars és a Jupiter pályája közötti övben kering a Nap körül. A tanulmányozásával az is kiderülhet, hogy milyen lehet egy bolygó magjának összetétele.
Évente 10 000 és 100 000 közé tehető azon események száma, amelyek során a Vénusz légkörében felvillan valami. Villámlásnak hitték, de most nagyon úgy tűnik, hogy mégsem az.
Berillium, lantán és urán is van azokban a fémdarabkákban, amelyek az IM1 nevű meteoritból származnak.
A Hold belső magja folyékony, és egy szilárd külső mag veheti körül. A felszín vulkanikus kőzetekkel van tele.
Szerda este nem sokkal 18 óra után a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre a Holdat az égbolton, és ezt könnyen észre lehet majd venni.
A potenciálisan veszélyesként számon tartott égitest, a 2005 YY128 a várakozások szerint biztonságosan elhalad majd a bolygónk mellett.
A Jupiter körül most már hivatalosan is 92 olyan égitest kering, amiket holdként tartanak számon a csillagászok. Némelyik olyan kicsi, hogy alig lehet észrevenni.
Ritka, hogy egy aszteroidának gyűrűi lennének, egy ilyen azonban egész biztosan van a Naprendszerben. Spanyol tudósok most erre mértek rá.
Felvételeket készített az Európai Űrügynökség arról, ahogy a Nap felszínén 170 km/másodperc sebességgel száguldó gáz jut el a csillag egyik pontjáról a másikra.
Az Apophis nevű űrsziklát hosszú ideje figyelik a csillagászok, és nem véletlenül. 2029-ben pedig még közelebb lesz, mint eddig valaha.
A 2004-ben észlelt Apophis nevű kisbolygó a következő száz évben háromszor is megközelíti a Földet.
A 2022 NX1 kódjelű aszteroidáról először azt sem lehetett tudni, hogy égitest-e, vagy űrszeméttel van dolgunk. A számítások alapján a Föld gravitációja ejtette csapdába.
Brazil Egyetem tudósa, Bruno Morgado szerint a Kuiper-övben keringő Quaoar égitest gyűrűje jóval távolabb kering az égitesttől, mint az a tudomány jelenlegi ismeretei alapján elméletileg lehetséges.
A tudósok arra voltak kíváncsiak, a rendszer képes-e megtalálni egy régóta ismert, veszélyes égitestet, az Apophist.
A (7335) 1989 JA jelű égitestet a potenciálisan veszélyes objektumok közé sorolták a csillagászok.
