Harvardi professzor: 100+ fémdarabot találtak a Csendes-óceánban, melyek a Naprendszeren kívülről kerültek a Földre

Különleges expedícióra indult nemrég Avi Loeb, a Harvard Egyetem asztrofizikusa: csapatával együtt azért szállt hajóra, hogy nyomára akadjon egy olyan meteoritnak, amely majdnem egy évtizeddel korábban csapódott a Csendes-óceánba. Sikerült is néhány fémgömbre akadnia, melyekről mediumos blogján azt írta, szerinte a csillagközi térből származnak.

Ahogy az Interesting Engineering emlékeztet: a meteoritok többsége a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövből származik, így az olyan darabok, amelyek a csillagközi térből érkeznek hozzánk, sokkal izgalmasabbak, és sokkal több új információt tartalmazhatnak.

Ha Loeb neve ismerősen cseng, az nem a véletlen: a tudós korábban a csillagközi térből származó, a Naprendszeren átszáguldó égitest, az Oumuamua kapcsán azt mondta, szerinte az nem üstökös, hanem egy idegen űrhajó. Az állítását aztán megcáfolták, az viszont tény: a NASA 22 évig tartó utazásra készül, hogy utolérje a rejtélyes látogatót.

Avi Loeb / Medium

Loeb mindenképpen szerette volna bizonyítani az igazát, ezért más égitesteket is vizsgálni kezdett. Ekkor talált rá az IM1 nevű meteoritra, melynek becsapódása túl kicsi volt ahhoz, hogy távcsővel észre lehessen venni, a becsapódás tényét azonban amerikai műszerek rögzítették. Az erről szóló tanulmányt 2022-ben hitelesítették, majd Loeb nem sokkal később elindult, hogy mintát gyűjtsön az IM1-ből. Ez vezetett végül a cikk elején említett következtetésre.

Az expedíció során egy hatalmas mágnessel pásztázták át a Csendes-óceán fenekét, és sikerrel jártak: 26 ilyen művelet után több mint 100 fémdarabot találtak, amelyek egy része olyan kicsi volt, hogy mikroszkóp kellett hozzá.

Az elemzés során megállapította, hogy olyan nehéz elemekből állnak, mint a berillium (Be), a lantán (La) és az urán (U). Ez az összetétel nem ismerős egyetlen földi mintából vagy atomrobbanás utáni állapotból sem. Abban is biztos, hogy az nem a Holdról, a Marsról vagy más, a Naprendszeren belüli égitestről érkezett hozzánk.

A tanulmányt egyelőre nem adta ki tudományos lap, Loeb azonban bízik benne, hogy ez hamarosan meg fog történni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.