Elárverezi az állam az Árpád Kórház épületét, az önkormányzat nem is tudott róla
Az Újpesi Önkormányzat sem tudott róla, hogy az állam árverésre bocsátotta a 2013-as bezárásával nagy port kavart Árpád Kórház épületét a kerületben - írja az Mfor.
Az Újpesi Önkormányzat sem tudott róla, hogy az állam árverésre bocsátotta a 2013-as bezárásával nagy port kavart Árpád Kórház épületét a kerületben - írja az Mfor.
Továbbra is sok a bizonytalanság a védőnői hálózat közelgő átalakítása körül. Úgy tűnik, megszűnnek a béren kívüli juttatások, sokan a felmondásukat tervezik.
Egy új szabályozás alapján az sem megengedett, hogy a szállásadók zárat tegyenek a vendégek hálószobájának ajtajára. Az Airbnb szerint a törvény „de facto betiltja a rövid távú bérbeadást".
A 11 milliós közép-kínai nagyváros gazdasági hivatala felszólította az adós vállalatokat, hogy azonnal fizessék be tartozásaikat. A koronavírus-járvány rendkívüli mértékben meggyengítette a kínai önkormányzatokat, amelyek jórésze most Vuhanhoz hasonlóan pénzügyi gondokkal küszködik.
A szolidaritási hozzájárulás 30 százalékos emelése az indok.
Baranya, Somogy, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyei települések, valamint a főváros is érintett.
A Budapesti Lakógyűlés durván 100 millió forintjába került a fővárosnak.
A polgármester szerint tanulmányi kirándulásra mentek, ami náluk „évtizedes tradíció".
Egy helyi lakos magánindítványa szerint az önkormányzat nem kellő körültekintéssel járt el.
Budapest főpolgármesteréhez hasonlóan Hódmezővásárhely vezetője, Márki-Zay Péter is perelné az államot, ő az elmaradt állami támogatás miatt. A keresetet még az a jogi gárda küldte el a bíróságra, amelynek tagjai közül gyakorlatilag már egy sincs a hivatalban. A város a működőképesség határán lehet.
Ábel Attila szerint a rezsibiztos annyira fogja a helyi képviselőket, hogy jelbeszéddel próbált velük kommunikálni a márciusi képviselő-testületi ülésen.
A rágcsálóirtásért felelős cég már akcióba lépett.
Eladásra és bérbeadásra is kínálja a főváros a Rác Hotelt, ennek bevételéből nyitná újra a hányatott sorsú fürdőt. Budapest nyárra csődközelbe kerülhet, de nem az ingatlaneladások fogják kihúzni a slamasztikából, az ingatlanok jó részét évek, sőt évtizedek óta nem sikerül elpasszolni. Különösen a megüresedett iskolák és a műemléki épületek eladása vagy bármilyen hasznosítása kemény dió.
Lakóterületté minősítene egy sor ingatlant a hegyvidéki önkormányzat. A helyi ellenzék és civilek szerint ezzel veszélyben kerülnek a fák, az önkormányzat szerint viszont valójában csökken a beépíthetőség, és nő a biológiai aktivitásérték. Úgy tűnik, mindkét félnek igaza van, de hogy lehet ez? A helyszínen igyekeztünk utánajárni.
Ha érvek és ellenérvek egymástól elszigetelve jelennek meg, nem ütköznek össze közös fórumokon, akkor átjárhatatlan véleményszigetek képződnek. Vélemény.
A nagyvárosok lakossága évről évre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
Belharcok dúlnak a szekszárdi Fideszben.
Egy felnőttnek ezentúl 1200 forintot kell fizetnie, hogy március 16-a és december 23-a között felmehessen a Halászbástyára.
Elkezdték hiányolni a fejlesztéseket, pedig a polgármester szerint fejlődik a város.
A helyi református gyülekezet, a Domonkos-rend és a katolikus egyházmegye is benyújtotta igényét hódmezővásárhelyi iskola- és óvodaépületekre. Milliárdos értékben kerülhetnek ezek az ingatlanok az egyházi szervezetekhez.