Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
„Teljes a káosz, minden nap újabb táblázatot kell kitöltenünk, újabb információk, újabb kérelmek zúdulnak ránk, miközben lényegében azt sem tudjuk, mennyi lesz pontosan a fizetésünk” – nem sokkal annak életbe lépése előtt így összegezték a hvg360-nak magyarországi védőnők az ágazatukat érintő átalakításokat.
A Magyar Védőnői Szolgálat – mely 2015 óta szerepel a hungarikumok listáján – az egészségügy egyik olyan ritka szeglete, mely eddig viszonylag háborítatlanul működött. Éppen ezért vert nagy hullámokat, hogy idén már a védőnőket is elérték az egészségügyi átalakítások: egy törvénymódosítás értelmében július 1-jétől egységesítik, vagyis az állam alá terelik a rendszert. A védőnők feletti munkáltatói jogokat többé nem a települési önkormányzatok fogják gyakorolni, hanem átkerülnek a vármegyei irányító intézményekhez (jellemzően a központi kórházakhoz).
A körülbelül 5100 magyarországi védőnőnek így az eddigi 2600 helyett 23 munkáltatója lesz.
A tervek szerint ezzel együtt szétválasztják a szakmai irányítást és a hatósági feladatokat is – az előbbit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), utóbbit a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) látja majd el. Úgy tudjuk, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az esetleges panaszokat hatósági eljárásban az NNK látja el, míg a szakmai, minőségi fejlesztés (képzések, szűrések megszervezése) az OKFŐ feladata lesz.
Iskolai védőnő a helyes kézmosást tanítja a diákoknak
MTI / Rosta Tibor
Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, az iskolai védőnők átirányítása a tervekhez képest fél évet csúszik, ők csak 2024. január 1-jétől kerülnek át a vármegyei intézményekhez.
De miért?
Adott a kérdés, hogy ha van egy jól működő rendszer, miért van szükség átalakításra.
