Hatalmas felfedezést tett a Philae az üstökösön
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
Lemerültek a tápegységei, így egyelőre biztosan befejezte munkáját a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, de előtte még sikerült elküldenie az általa gyűjtött valamennyi tudományos adatot.
A Rosetta leszállóegysége szerdán este sikeresen landolt a a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, de elsőre nem tudta magát szigonyokkal rögzíteni a felszínen. Ma reggelre ez is összejött.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Magyar szakemberek vettek részt többek között a leszállóegység pordetektorának fejlesztésében is.
A Google doodleja is átváltozott arra a hírre, hogy a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége sikeresen landolt a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől.
Sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint.
Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti űrközpontjában megerősítették, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a Rosetta űrszonda Philae nevű robotjával, egy minilaboratóriummal, a terveknek megfelelően két órával a szondáról való leválása után.
Istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik egyéb kellemetlen szagokkal a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön - közölte a Berni Egyetem, amelynek Rosina nevű spektrométere augusztus óta elemzi az égitest gázokból és porszemekből álló csóvájában talált molekulákat az üstököst kísérő Rosetta európai űrszonda egyik mérőműszereként.
Vasárnap a Marshoz eléggé közel halad majd el egy üstökös. Persze, csak csillagászati mértékkel nézve közel.
Szokatlanul sötét, a szénnél is feketébb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja, erről tanúskodnak a Rosetta-űrszonda fedélzetén működő ultraibolya képalkotó spektrométer első mérései.
Nem maradt remény az ISON túlélésére tudósok szerint, az üstökös porrá lett, utolsó jelei is elhalványulnak.
Van még egy kevés remény arra, hogy az ISON üstökös kis töredéke túlélte a Nap közelségét – vélik a felvételeket elemezve európai és amerikai csillagászok.