Egy szikla árnyékában landolt az üstökös felszínén a Rosetta űrszonda leszállóegysége, ezért lehet, hogy áram nélkül marad a Philae, ha lemerült az akkumulátora. A napelemeit nem lehet ugyanis energiatermelésre használni ilyen körülmények között.
Nagy, piramisszerű képződményt fényképezett le az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
Vasárnap a Marshoz eléggé közel halad majd el egy üstökös. Persze, csak csillagászati mértékkel nézve közel.
Szokatlanul sötét, a szénnél is feketébb a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magja, erről tanúskodnak a Rosetta-űrszonda fedélzetén működő ultraibolya képalkotó spektrométer első mérései.
Üstökösre szálláshoz használt szigony hasonmását tesztelték német mérnökök. A már úton lévő szigonynak egy minilaborral felszerelt leszállóegységet kell lehorgonyoznia a 67P/Csurmujov-Geraszimenko nevű üstökösön.
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
Lemerültek a tápegységei, így egyelőre biztosan befejezte munkáját a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegysége a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, de előtte még sikerült elküldenie az általa gyűjtött valamennyi tudományos adatot.
Megkezdte a talajfúrást mintavétel céljából az üstökös felszínén a Philae leszállóegység, de elképzelhető, hogy a tápegységek lemerülése miatt az adatok már nem jutnak el a Földre – közölték az Európai Űrügynökség (ESA) németországi irányítóközpontjában.
Az Európai Űrügynökség által irányított leszállóegység első fotója földet ért. Nem sok minden látszik.
A Rosetta leszállóegysége szerdán este sikeresen landolt a a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, de elsőre nem tudta magát szigonyokkal rögzíteni a felszínen. Ma reggelre ez is összejött.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Magyar szakemberek vettek részt többek között a leszállóegység pordetektorának fejlesztésében is.
A Google doodleja is átváltozott arra a hírre, hogy a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége sikeresen landolt a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől.
Szerdán sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. Egy videografika segítségével ön is megnézheti a folyamatot.
Sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint.
Az Európai Űrügynökség (ESA) darmstadti űrközpontjában megerősítették, hogy sikerült rádiókapcsolatot létesíteni a Rosetta űrszonda Philae nevű robotjával, egy minilaboratóriummal, a terveknek megfelelően két órával a szondáról való leválása után.
Magyar idő szerint szerda délelőtt levált a Philae nevű leszállóegység a Rosetta űrszondáról, és megkezdte a landolást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökös felé. A landolás délután 5 óra körül várható, és élőben közvetítik.
Istálló- és záptojásszagra, valamint alkoholra emlékeztető bűz keveredik egyéb kellemetlen szagokkal a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön - közölte a Berni Egyetem, amelynek Rosina nevű spektrométere augusztus óta elemzi az égitest gázokból és porszemekből álló csóvájában talált molekulákat az üstököst kísérő Rosetta európai űrszonda egyik mérőműszereként.
A 0,8 kilométer átmérőjű üstökös, amelyet 2013 januárjában fedezett fel Robert McNaught, az ausztrál Siding Spring obszervatórium csillagásza, a Naprendszer külső tartományából, a Neptunuszon túlról az 50-100 000 csillagászati egységnyire lévő Oort-felhőből érkezett.
Nem maradt remény az ISON túlélésére tudósok szerint, az üstökös porrá lett, utolsó jelei is elhalványulnak.
Van még egy kevés remény arra, hogy az ISON üstökös kis töredéke túlélte a Nap közelségét – vélik a felvételeket elemezve európai és amerikai csillagászok.
