"Az ISON már nem több egy porfelhőnél" - írta az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által támogatott SpaceWeather.com portálon Tony Phillips csillagász, aki szerint tapasztalt fotósoknak talán sikerülhet még lencsevégre kapniuk az üstökös halványuló szellemét a pirkadat előtti égbolton december első napjaiban, de puszta szemmel erre már nem lesz esély.

Tudósok szerint az ISON csütörtökön, a Napkoronán áthaladva töredezett darabokra. Kozmikus vándorútjának legközelebbi pontján az üstökös 1,2 millió kilométerre járt a Nap felszínétől, vagyis csillagászati mértékkel mérve gyakorlatilag súrolta azt. A találkozás azonban végzetesnek bizonyult az égitestnek, amely Phillips szerint csak "korábbi önmaga maradványaként" bukkant elő a csillag mögül.

Csillagászok még napokig kapaszkodtak a halvány reménybe, hogy az üstökös magja esetleg túlélte a kalandot és felragyog, de hétfőre már úgy tűnt, a találkozás végzetes volt az ISON számára.

"Az üstökös egyedülálló örökséget hagy maga után az asztronómusok számára" - vélekedett Karl Battams asztrofizikus, aki rámutatott: az ISON sorsa világszerte nagy érdeklődést váltott ki.

Az égitestet két amatőr orosz csillagász fedezte fel tavaly. Az üstökösöknek az a családja, amelyből az ISON is származik, a Nap-Föld távolság sok ezerszeresére, félúton a következő csillag irányában fekvő Oort-felhőből való. Számítógépes modellek azt mutatják, hogy az ISON 5,5 millió éve indult kozmikus vándorútjára a Naprendszer pereméről annak központja felé.