Ma belecsapódik egy üstökösbe a Rosetta űrszonda
Európai csillagászok elindították utolsó útjára csütörtök éjjel a Rosetta űrszondát, amely 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevű üstökösre zuhan küldetése végén – közölte az Európai Űrügynökség.
Európai csillagászok elindították utolsó útjára csütörtök éjjel a Rosetta űrszondát, amely 67/P Csurjumov/Geraszimenko nevű üstökösre zuhan küldetése végén – közölte az Európai Űrügynökség.
Egy hete maradt hátra a Rosetta űrszondának, amely még az utolsó pillanataiban is képeket készít majd.
Se nem üstökös, se nem aszteroida. Meg kellett volna sülnie a Nap közelében, de talán azért élhette túl az utazást, mert a Földből származik, így bolygónk keletkezéséről is árulkodó lehet.
Egy üstökös hétfőn, egy másik kedden húz el a Föld mellett, de elég távol ahhoz, hogy ne jelentsenek veszélyt.
A Nap irányába tartó útján a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös hasonló olvadással járó időszakot él át, mint az Alpok tavasszal.
Ki gondolta volna, hogy az üstökös tényleg egy repülő kődarab? Erről nyilvánvaló bizonyítékot szolgáltatott a Rosetta űrszonda, amely 330 kilométerre közelített meg egy üstököst. Az Európai Űrügynökség (ESA) által pénteken közreadott kép az űrszonda Osiris keskeny látószögű kamerájával készült. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst egy órával az előtt fotózták le, hogy elérte 6,5 éves pályájának a Naphoz legközelebb eső pontját. Az égitest másodpercenként mintegy háromszáz kilogramm vízpárát és ezer kilogramm port lövell ki.
Nagyobb károk nem estek a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösben, amikor csütörtökön áthaladt pályájának perihéliumán, vagyis a Naphoz legközelebb eső pontján. Az égitestet az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája kíséri.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös a Naphoz közeledve felmelegedett majd gázt és port bocsátott ki.
A Philae megváltoztathatta helyzetét, ami megnehezíti a leszállóegységgel való kapcsolattartást - jelentették be hétfőn a Rosetta-küldetés kölni irányítóközpontjában.
Több mint két hét hallgatás után ismét kommunikált a Rosetta űrszondával a 67P/Csurjumov-Greaszimenko üstökösön lévő leszállóegysége, a Philae - jelentette be pénteken az Európai Űrügynökség (ESA).
Nagy, időnként beomló üregek rejtőznek a Csuri üstökös felszíne alatt a Rosetta űrszonda felvételeit elemző szakértők szerint.
Több mint száz vízjégfoltot fedezett fel az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája, a Rosetta nagyfelbontású és kis látószögű OSIRIS (Optical, Spectroscopic, and Infrared Remote Imaging System) felvevőrendszere a Csuri, azaz a 67P/ Csurjumov-Geraszimenko-üstökös felszínén.
Kockázatos manővert terveznek az Európai Űrügynökség tudósai. Közelebb akarják navigálni a Rosettát a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz, hogy az űrszonda képes legyen kommunikálni az üstökös felszínén lévő leszálló egységével, és megkezdhessék a kísérleteket az univerzum titkainak feltárására.
Az üstököskutató Philae robotnak még novemberben merültek le az elemei, de a naptól most felébredt.
Új üstököst fedeztek fel lengyel amatőr csillagászok a Naprendszerben. A C/2015 F2 - Polonia elnevezésű égitest a negyedik olyan üstökös a második világháború óta, amelyet lengyelek észleltek a Földről végzett megfigyelések során.
A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta-misszió szakembereinek talán sikerült megfejteniük az égitest felszínén látható "szélnyomok" rejtélyét. Nem szélnyomok azok.
Az eddigi legnagyobb felbontású felvételt továbbította a Földre a Rosetta a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökösről. Az űrszonda OSIRIS kamerája a fotót február 14-én készítette, amikor a Rosettának sikerült hat kilométerre megközelítenie az üstököst.
Az üstököst szombaton hat kilométerre megközelítő űrszonda nagy felbontású képei a 67/P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínének szikláit és a "kontrasztos terep meglepő részleteit" mutatták meg - közölte az Európai Űrügynökség.
A feléledt, és egyre aktívabb 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös a Nap felé tartó útján megvált porköpenyétől - olvasható egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányában.
A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján.