Le fog zuhanni a NASA űrteleszkópja
A NASA Neowise nevű űrtávcsöve másfél évtizede szolgálja a tudományt, hogy pontosabb képet kapjunk az éjszakai égboltról. A Nap erejével azonban ez a szerkezet sem tud szembeszállni.
A NASA Neowise nevű űrtávcsöve másfél évtizede szolgálja a tudományt, hogy pontosabb képet kapjunk az éjszakai égboltról. A Nap erejével azonban ez a szerkezet sem tud szembeszállni.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
A dél-koreai Danuri űrszonda mérései alapján a Hold Földtől távolabb eső oldalán nagyobb kiterjedésűek a mágneses anomáliák, mint korábban gondolták. Mindez arra enged következtetni, hogy jobb vezetőképességgel rendelkezik – azaz víz is lehet ott.
Több mint 35 kilométeres magasságból fogja pásztáznia NASA új teleszkópja a Tejútrendszert. Vizsgálódásaiból az is kiderülhet, hogyan született a Nap és hogyan keletkezett a Föld.
A Földtől mintegy 6500 fényévre találhatók azok a kozmikus por- és gázfelhők, amelyekről az Európai Déli Obszervatórium készített fényképet.
Pont kitakarja a Tejútrendszer az égbolt azon részét, amerre a galaxisunk halad. Hogy mi az, nem tudni, de az biztos, hogy hatalmas.
Egy amatőr csillagász, Scott Tilley arra lett figyelmes, hogy a Kína által pályára állított titkos objektumok Észak-Amerika nyugati partja felett igen aktívabbak, erős jeleket bocsátanak ki.
A NASA szakemberei még mindig nem tudták teljesen kinyitni a Bennu aszteroidából származó mintát tartalmazó kapszulát, de vizsgálataival már így is fontos eredményekre jutottak.
A James Webb űrteleszkóp segítségével sikerült egy olyan fekete lyukat észlelni, amely az ősrobbanás után 440 millió évvel már létezett. A legnagyobb meglepetés, hogy a Napnál milliószor nehezebb.
Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.
Egymilliárd év alatt alig változott az a hat bolygóból álló rezonáns rendszer, amely nagyjából 100 fényévre van a Földtől. A világtörténelem során ez a harmadik ilyen, amit felfedeznek.
A foszfor jelenlegi tudásunk szerint az élet elengedhetetlen építőköve, amit a Napnál nagyjából 20-szor nagyobb csillagok állítanak elő. Legalábbis eddig így tudtuk.
Ritkán sikerül rögzíteni, ahogy egy objektum becsapódik a Jupiterbe, az idei év azonban ebből a szempontból különlegesen szerencsésnek mondható.
A NASA a tervezettnél hamarabb tér vissza a Hold felszínére. Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, január 25-én landolhatnak az égitesten az amerikai űrhivatal műszerei.
A Földdel a háttérben örökítették meg a kínai űrhajósok a Mennyei Palotát, azaz a kínai űrállomást. Ehhez igen bonyolult manőverezésre volt szükség.
Az Apollo-küldetések során sosem használtak olyan nagy és erős hajtóműveket a landoláshoz, mint amik az Artemis-program során mennek majd a Holdhoz. Ez több kérdést is felvet.
A WASP-80b jelzésű exobolygó 168 fényévre van a Földtől, ezért nehéz lett volna közvetlen megfigyelést végezni. Ehelyett más módszerhez folyamodtak a NASA tudósai – és az eredményt is hozott.
Oxigénben gazdag ködre bukkant egy asztrofotós a Skorpió csillagképben. A felfedezés igazi különlegességét az adja, hogy ezt a csillagképet rengetegszer vizsgálták már a tudósok, mégsem bukkantak rá a Phantom Stinger-ködre.
A NASA LOFTID nevű szerkezete jóval könnyebb, mint a hagyományos hőpajzsok, és a jelek szerint az űreszközök landolásának körülményeit is jobban viseli.
Katonai műhold felbocsátásáról tett bejelentést vasárnap az orosz katonai tárca.