A Saggitarius C nevű csillagkeletkezési terület csupán 300 fényévre van a Tejútrendszer középpontjában található szupermasszív fekete lyuktól. Az arról készült felvétel a csillagok születését is segít jobban megérteni.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
A TIME idén hét robotikai megoldást választott be listájára, melyen az év 200 legjobb innovációját gyűjtötték össze az amerikai magazin szerkesztői.
Brit csillagászok legfrissebb eredményei szerint a Nap sugara 210 km-rel kisebb, mint ahogy eddig becsülte a tudomány. Bár a különbség csillagászati léptékben elenyésző, ahhoz elég nagy tévedésről lehet szó, hogy a Napról szerzett információkat is rossz pályára állíthatta.
A Szaturnusz gyűrűit 2025 és 2032 között olyan nehéz lesz észrevenni, mintha egy focipálya egyik végéről akarnánk meglátni a másik végén lévő papírlap élét.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
A számítások szerint az UHZ1 nevű szupermasszív fekete lyuk a Nap tömegénél 10–100 milliószor lehet nehezebb, és abban az időben keletkezhetett, amikor a világegyetem még rendkívül fiatal volt.
A James Webb űrteleszkóp az infravörös kamerái segítségével át tudott látni a Rák-ködön, ami közelebb viheti a csillagászokat a kérdés megválaszolásához: milyen csillag robbanhatott fel, és mi lehetett ott a robbanás előtt?
A Nemzetközi Űrállomás nem pótolható könnyen, pedig a NASA-nak nagy szüksége lenne egy ilyesmi helyszínre az űrben. Éppen ezért egy lehetséges kompromisszumra is felkészül az amerikai űrhivatal.
Ennyibe fáj egy űrhajósóra – árulta el Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Több lehetséges magyarázat is született már arra, hogy mi történhetett azzal a három csillaggal, amiket még 1952 nyarán regisztráltak a tudósok Kaliforniában, és amik alig egy óra leforgása alatt teljesen eltűntek.
A Föld mélyén kontinens méretű foltok úsznak, amelyek eredetéről nem sokat tudni. Egy nemrég lefuttatott szimuláció azt mutatja, egy kataklizma miatt lehetnek a magnál a különös képződmények.
Az orosz Oleg Kononyenkót bízták meg azzal, hogy állítsa meg a Nemzetközi Űrállomás Nauka moduljának szivárgását, de végül azonnal visszarendelték a fedélzetre, mert rá is került szivárgó folyadékból.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
A Jupiter egyenlítőjénél, a felhők felett nagyjából 40 km-re találtak egy futóáramlást. Ezt eddig egyik megfigyelő sem vette észre, most a James Webb űrteleszkóppal szúrták ki.
Az Apollo-17 űrhajósai által a Földre hozott holdmintát vizsgálták meg az amerikai Northwestern Egyetem kutatói. A munkájuknak köszönhetően közelebb kerülhettünk az égitest valós életkorához.
A kutatók minden eddiginél nagyobb távolságból érzékeltek gyors rádiókitörést. Az FRB-jel egyesülő galaxisoktól érkezhetett.
Jacob Simon amerikai asztrofizikus szerint évmilliárdokkal korábban sokkal nagyobb galaxisok voltak az univerzumban, ami azt is jelenti, hogy a fekete lyukak is nagyobbak voltak.
A belső Naprendszerhez közeledve a 12P/Pons-Brooks üstökös magja kezd megolvadni, a nyomás pedig az űrbe löki a tartalmát. Az égitest emiatt most úgy néz ki, mint egy idegen űrhajó.
