Rengeteg napkitörés várható 2024 elején, a GPS-t is megzavarhatják majd
Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.
Indiai kutatók számítása szerint az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára, és ezt a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetik.
Egymilliárd év alatt alig változott az a hat bolygóból álló rezonáns rendszer, amely nagyjából 100 fényévre van a Földtől. A világtörténelem során ez a harmadik ilyen, amit felfedeznek.
A foszfor jelenlegi tudásunk szerint az élet elengedhetetlen építőköve, amit a Napnál nagyjából 20-szor nagyobb csillagok állítanak elő. Legalábbis eddig így tudtuk.
Ritkán sikerül rögzíteni, ahogy egy objektum becsapódik a Jupiterbe, az idei év azonban ebből a szempontból különlegesen szerencsésnek mondható.
A NASA a tervezettnél hamarabb tér vissza a Hold felszínére. Ha minden a legjobb forgatókönyv szerint halad, január 25-én landolhatnak az égitesten az amerikai űrhivatal műszerei.
A Földdel a háttérben örökítették meg a kínai űrhajósok a Mennyei Palotát, azaz a kínai űrállomást. Ehhez igen bonyolult manőverezésre volt szükség.
Az Apollo-küldetések során sosem használtak olyan nagy és erős hajtóműveket a landoláshoz, mint amik az Artemis-program során mennek majd a Holdhoz. Ez több kérdést is felvet.
A WASP-80b jelzésű exobolygó 168 fényévre van a Földtől, ezért nehéz lett volna közvetlen megfigyelést végezni. Ehelyett más módszerhez folyamodtak a NASA tudósai – és az eredményt is hozott.
Oxigénben gazdag ködre bukkant egy asztrofotós a Skorpió csillagképben. A felfedezés igazi különlegességét az adja, hogy ezt a csillagképet rengetegszer vizsgálták már a tudósok, mégsem bukkantak rá a Phantom Stinger-ködre.
A NASA LOFTID nevű szerkezete jóval könnyebb, mint a hagyományos hőpajzsok, és a jelek szerint az űreszközök landolásának körülményeit is jobban viseli.
Katonai műhold felbocsátásáról tett bejelentést vasárnap az orosz katonai tárca.
A Saggitarius C nevű csillagkeletkezési terület csupán 300 fényévre van a Tejútrendszer középpontjában található szupermasszív fekete lyuktól. Az arról készült felvétel a csillagok születését is segít jobban megérteni.
Nyár óta lehet regisztrálni a NASA oldalán annak, aki szeretné, hogy palackpostaként kerüljön el a neve a Jupiterhez, egész pontosan annak Europa nevű holdjához. A 789 ezer név között már több mint kétezer magyaré is ott van.
A TIME idén hét robotikai megoldást választott be listájára, melyen az év 200 legjobb innovációját gyűjtötték össze az amerikai magazin szerkesztői.
Brit csillagászok legfrissebb eredményei szerint a Nap sugara 210 km-rel kisebb, mint ahogy eddig becsülte a tudomány. Bár a különbség csillagászati léptékben elenyésző, ahhoz elég nagy tévedésről lehet szó, hogy a Napról szerzett információkat is rossz pályára állíthatta.
A Szaturnusz gyűrűit 2025 és 2032 között olyan nehéz lesz észrevenni, mintha egy focipálya egyik végéről akarnánk meglátni a másik végén lévő papírlap élét.
Az amerikai Juno űrszonda 1046 km-re repült el a Ganymedes nevű hold felszínétől, amikor igen fontos adatokat sikerült rögzítenie.
A számítások szerint az UHZ1 nevű szupermasszív fekete lyuk a Nap tömegénél 10–100 milliószor lehet nehezebb, és abban az időben keletkezhetett, amikor a világegyetem még rendkívül fiatal volt.
A James Webb űrteleszkóp az infravörös kamerái segítségével át tudott látni a Rák-ködön, ami közelebb viheti a csillagászokat a kérdés megválaszolásához: milyen csillag robbanhatott fel, és mi lehetett ott a robbanás előtt?
A Nemzetközi Űrállomás nem pótolható könnyen, pedig a NASA-nak nagy szüksége lenne egy ilyesmi helyszínre az űrben. Éppen ezért egy lehetséges kompromisszumra is felkészül az amerikai űrhivatal.