Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
Jelenleg 389 461 km-re jár a Földtől a NASA űrszondája, ami eredetileg a Holdra tartott volna. Most azonban kiderült, néhány nap múlva a Föld légkörében semmisül majd meg.
Egy új kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az univerzum tágulását befolyásoló sötét energia annál inkább felhígul, minél jobban tágul a világegyetem. Ha az eredmények helyesek, az új megvilágításba teheti a dolgot.
A NASA mérnökeinek 35-ből 33 rögzítőelemet sikerült elvátolítaniuk a Bennu aszteroida mintáit tartalmazó tartály fedeléről, kettő azonban meg sem mozdult. Ehhez egy új eszközt kellett kifejleszteniük.
A Perseverance három napon át fotózta a Jezero-krátert még 2023 novemberében, hogy elkészítse a panorámafelvételt a területről. A fotókat mostanra dolgozták fel és tették közzé.
A Max Planck Csillagászati Intézet tudósai szerint a HD 144432 kódjelű csillag körül olyan bolygóképződés zajlódik le, amilyen valószínűleg a Naprendszerben is végbement.
A Vulcan-rakéta még sikerrel levált, és ezután az egyes rendszerek is rendben elindultak, ám valamilyen anomália ütötte fel a fejét a NASA Peregrine 1-missziójánál. Próbálják megoldani.
Több mint fél évszázaddal az Apollo-17 küldetés után az Amerikai Egyesült Államok újra leszállóegységet indított a Holdra: a Peregrine nevű űrszonda nemcsak a NASA tudományos kísérleti berendezéseit és kisméretű holdjárókat visz magával, de egy magyar időkapszula is helyet kapott a fedélzetén, rajta jelentős magyar tudósok munkásságával és az Aranycsapat történetével.
Először a Voyager–2, majd a Cassini és a Hubble is lefotózta a Szaturnusz gyűrűinek furcsa, sötét küllőit. Hogy mitől keletkeznek és tűnnek el, azt azóta csak találgatni tudják a tudósok.
A Doug néven emlegetett férfi 2023 júliusában lépett kapcsolatba a Nemzetközi Űrállomással, ahonnan a NASA űrhajósa, Woody Hoburg válaszolt neki.
Összesen hatszor repül az eredetileg tervezettnél jóval közelebb a Naphoz az Osiris-Apex nevű űrszonda, hogy végül eljusson az Apophis aszteroidához.
Annak ellenére, hogy az Uránusz és a Neptunusz nagyon hasonló felépítésű bolygók, színűk jelentősen eltér egymástól. A miértre most az Oxfordi Egyetem kutatói találták meg a választ, és kiderült, eddig rosszul tudtuk, hogyan néz ki az utóbbi planéta.
A NASA még 2007-ben fedezte fel a 2007 FT3 nevű aszteroidát, de 1,2 nappal később már nem találták az égbolton.
Január 4-én hajnalban éri majd el a csúcsát a Quadrantidák nevű meteorrajból származó csillaghullás, ez lesz az év első látványos égi eseménye.
Hétköznapi értelemben véve sem túl nagy, csillagászatilag pedig elenyésző távolság választotta el az Io felszínétől Juno űrszondát. Az amerikai szerkezet képei már most is igen látványosak, de februárban újra közel merészkedik majd az égitesthez.
A francia Thales Alenia Space tervei szerint a 2030-as években indulhat a Holdra, amely a Holdon dolgozó űrhajósok első otthonát jelentheti. Ehhez az kell, hogy a NASA és az Olasz Űrügynökség is elfogadja a terveket.
Legalább tizenötször repülne a NASA a jövőben azzal az űrrepülőgéppel, amely kompakt mérete ellenére 5500 kg felszerelést lehet képes eljuttatni a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére.
A Jupiter Io nevű holdjának felszínén az extrém gravitációs körülmények miatt a legaktívabb vulkanikus tevékenység figyelhető meg a Naprendszerben. Ezt most a NASA Juno űrszondája is megerősítheti.
Ha minden a tervek szerint halad, csak januárban három Hold-misszió is összejöhet, ilyenre eddig soha nem volt még példa. A Földet kísérő égitesthez igyekszik az Egyesült Államok, Kína és Japán is, miközben az Európai Űrügynökség már a Jupitert vette célba. Összeszedtük, milyen fontos történések várhatók az űrkutatásban 2024-ben.
