A Föld mélyén kontinens méretű foltok úsznak, amelyek eredetéről nem sokat tudni. Egy nemrég lefuttatott szimuláció azt mutatja, egy kataklizma miatt lehetnek a magnál a különös képződmények.
Az orosz Oleg Kononyenkót bízták meg azzal, hogy állítsa meg a Nemzetközi Űrállomás Nauka moduljának szivárgását, de végül azonnal visszarendelték a fedélzetre, mert rá is került szivárgó folyadékból.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
A Jupiter egyenlítőjénél, a felhők felett nagyjából 40 km-re találtak egy futóáramlást. Ezt eddig egyik megfigyelő sem vette észre, most a James Webb űrteleszkóppal szúrták ki.
Az Apollo-17 űrhajósai által a Földre hozott holdmintát vizsgálták meg az amerikai Northwestern Egyetem kutatói. A munkájuknak köszönhetően közelebb kerülhettünk az égitest valós életkorához.
A kutatók minden eddiginél nagyobb távolságból érzékeltek gyors rádiókitörést. Az FRB-jel egyesülő galaxisoktól érkezhetett.
Jacob Simon amerikai asztrofizikus szerint évmilliárdokkal korábban sokkal nagyobb galaxisok voltak az univerzumban, ami azt is jelenti, hogy a fekete lyukak is nagyobbak voltak.
A belső Naprendszerhez közeledve a 12P/Pons-Brooks üstökös magja kezd megolvadni, a nyomás pedig az űrbe löki a tartalmát. Az égitest emiatt most úgy néz ki, mint egy idegen űrhajó.
Most először fordult elő, hogy a csillagászoknak sikerült szilícium-dioxid jelenlétét érzékelniük egy exobolygó légkörében. Azt még nem tudják, mennyi van ott az anyagból.
Amerikai kutatóknak amatőr csillagászok segítségével sikerült megbizonyosodniuk arról, hogy valóban két exobolygót fogott be a NASA űrszondája.
A NASA tudósainak sikerült elsőként rögzíteniük egy idegen csillag kitörését. Rögtön négyet is.
A Vela nevű pulzár másodpercenként 11-szer fordul meg a tengelye körül, így a kutatók számára olyan, mint egy nagyon gyorsan villogó lámpa.
Új életet kaphatnak azok a műholdak, amelyeket a Priwden nevű hőpajzs véd majd meg attól, hogy elégjenek a légkörben.
A tervek szerint 2026 tavaszán tesztelik majd az Antarktiszon azt a miniatűr robotot, amely képes lehet áthatolni a több kilométer vastag jégpáncélon. A földi teszt után bolygóközi feladatra is készülhet a technológia.
Elon Musk szerint hamarosan elindulhat az első Csillaghajó a Mars felé, amelynek fedélzetén még nem lesznek űrhajósok. Cserébe viszont landolna a vörös bolygón.
Jason Wang, az amerikai Northwestern Egyetem asztrofizikusa a Beta Pictoris b nevű exobolygó pályájának 75 százalékát konvertálta át videóvá.
Nem csak látványos, de igen érdekes is a Perseverance marsjáró felvétele egy marsi porördögről, melyet egy olyan sivatagban rögzített, mely nagyjából ezerszer szárazabb, mint egy földi.
A NASA 2025-ben próbálhatja ki, hogyan teljesít egy űrutazás során a napvitorla. Első körben a Naphoz indíthatnak egy ilyen módon utazó egységet.
Fontos mérföldkövet ért el a Nap tanulmányozására indított indiai űrszonda – közölte hétvégén az ISRO indiai űrkutatási hivatal.
