A Tejútrendszer legnagyobb szuper csillaghalmaza a Földhöz legközelebbi ilyen csillaghalmaz is egyben, ami kiváló lehetőséget teremt arra, hogy a tudósok a James Webb űrteleszkóp segítségével tanulmányozzák. A cél, hogy jobban megértsék a csillagok születését és evolúcióját.
Ha addig zöld lámpát kap a hatóságoktól a SpaceX, egy eddig nem látott módszert is tesztelhetnek a Starship gyorsítórakétájának visszatérésekor.
A Floridára lecsapó Milton hurrikán miatt egyelőre nem lehet visszahozni a Földre a Nemzetközi Űrállomás leköszönő legénységét, és lehet, hogy az újonnan kijelölt időpont is tolódik még.
A NASA a nyár folyamán többször is tesztelte a Psyché nevű űrszonda fedélzetén lévő kommunikációs rendszert, ami a jövőben az emberiséget szolgálhatja. Már másodjára vizsgázott jelesre.
Bár akár a 2030-as évekig is tovább működhet a Voyager–2 szonda, ennek ára van: egyre több tudományos műszerét kell leállítani. Az egyiktől épp most búcsúzott el a NASA, hogy energiát spóroljon.
Új jelentésben taglalja az ISS orosz Zvezda moduljának szivárgását a NASA főfelügyeleti szerve – a probléma elég nagy, már az orosz és az amerikai hivatal illetékesei is találkoztak miatta.
Kína a tervek szerint 2030-ban küldene három embert a Holdhoz, hogy közülük kettő leszálljon a felszínére. Az ehhez szükséges űrruha már elkészült.
Mars-misszió szimulációján vett részt négy önkéntes – a Földön. A küldetést a NASA szervezte, és 45 napon át tartott a Johnson Űrközpontban berendezett, 650 négyzetméteres helyszínen.
Komolyan megterheli a szívet a mikrogravitációs környezet, egy kísérlet szerint számos elváltozást lehet megfigyelni a szövetekben már 30 nap után is.
A Holdon gyorsabban telik az idő, mint a Földön. A különbség ugyan csekély, idővel azonban összeadódhat, ami már veszélybe sodorhatja a nagy pontosságot igénylő küldetéseket. A NASA ezért egységes időzónát vezet be, amit majd a holdi telepesek is használhatnak.
Az egyik legizgalmasabb – és legnehezebb – kérdése az állandó holdi jelenlétnek, hogy mégis miből építkezzen ott az ember. Az egyik megközelítés, hogy a holdi talajból kéne építőanyagot készíteni, és ezzel kísérletezik Kína is.
Hamarosan a Föld közelébe kerül az 2024 PT5 kódjelű aszteroida, aminek pályáját a Föld gravitációja módosítja.
Megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra az orosz kozmonauták, így már annyian vannak az űrben, mint még soha.
Sikeres volt a legelső űrséta, amely egy privát űrmisszió keretein belül ment végbe. Ketten is elhagyták a SpaceX Dragon űrhajóját, igaz, nem egyszerre, és nem is engedték el a korlátot.
Már javában tart a Polaris Dawn-küldetés, és rövidesen a legfontosabb része is elkezdődik: a legénységből ketten elhagyják az űrhajót egy űrséta erejéig.
Amerikai kutatók a Hubble űrteleszkóp segítségével két olyan szupermasszív fekete lyukra bukkantak, amelyek minden eddiginél közelebb vannak egymáshoz. A sorsuk már megpecsételődött.
Sikeres volt az indítás, kezdetét vette az ötnapos Polaris Dawn-misszió, melynek keretein belül olyan messzire jut négy ember az űrben, mint az Apollo-program 1972-es lezárása óta senki.
Az új-mexikói White Sands tesztterületen landolt a Boeing űrkapszulája.
Jelenleg az Apophis nevű aszteroidát tartják a legveszélyesebbnek a Földre nézve, ami 2029-ben és 2036-ban is közel kerül majd a bolygónkhoz.
80 négyzetméteres napvitorla az űrben – ez a NASA egyik legújabb kísérlete, de a cél nem az, hogy árnyékot vessen a Földre. Az amerikai űrügynökség még áprilisban indította el az Advanced Composite Solar Sail System (ACS3) nevű küldetését, melynek célja, hogy tesztelje az űrutazás egy új, lehetséges formáját.
