Több mint fél évszázaddal az Apollo–17-küldetés után az Amerikai Egyesült Államok január 8-án újra leszállóegységet indított a Holdra, ám nem sokkal később kiderült: a Peregrine küldetése kudarccal fog végződni. Most kiadták az erről szóló jelentést, amelyből kiderült, mi volt a hiba oka.
Négy ember öt napra elindul az űrbe, hogy egy űrhajóval Föld körüli pályára álljon, és megejtsen egy űrsétát. Egyikük sem képzett asztronauta. A Polaris Dawn-küldetés két halasztást követően leghamarabb augusztus 30-án indulhat. Veszély az indítás után is lesz bőven, de a kockázat megéri: a misszió számos kérdést válaszolhat meg, melyeket a jövőbeni űrutazások során lehet hasznosítani.
Bill Nelson NASA-igazgató szerint is rendkívül gyorsan halad Kína a saját űrprogramjával – most éppen egy olyan módszert fedeztek fel, mellyel biztosítható lehet akár 50 ember napi ivóvíz-ellátása is.
Az űrkutatóknak és -utazóknak azért is van szükségük speciális dietetikusi segítségre, hogy étrendjükkel minél hatékonyabban megelőzhessék a daganatos betegségeket, a csontritkulást és az izomvesztést, ezek veszélye ugyanis többször akkora az űrben, mint földi körülmények között. Miért esznek liofilizált húst, hogyan lehet salátát termelni a bázisokon, és milyen íze van a mikróbákból, ásványi anyagokból és levegőből előállítható fehérjének? Benyó Zsuzsannát kérdeztük.
Több mint egy évtizedes késlekedés után úgy látszik, Brüsszel új lendületet szeretne adni űrgazdasági törekvéseinek. Erre nagy szüksége is lesz, ha komolyan gondolja a technológiai versenyképessége megőrzését, fokozását.
A képzésben résztvevők olyan tudást szerezhetnek, amely nemcsak az űrben, hanem a Földön is hasznosítható.
A NASA Messenger űrszondája 2015-ben ugyan befejezte küldetését, az általa rögzített adatok azonban a mai napig rendkívül értékesek a Merkúr vizsgálata szempontjából. Ennek köszönhető most egy új felfedezés is.
Magyarország következő űrhajósa, Kapu Tibor az Axiom Space Ax-4-es misszióval indul majd a világűrbe. A küldetés során 14 napot fog eltölteni a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Az Európai Űrügynökség és a NASA korábbi vezetői közösen vetették fel, hogy az elpusztítás helyett lenne egy jobb megoldás is a Nemzetközi Űrállomás jövője szempontjából. Ez ráadásul szavaik szerint nem igényelne extra erőforrást.
Az olasz Trentói Egyetem kutatói szerint egy olyan barlangot találtak a Hold Nyugalom tengere nevű részén, ami alkalmas lehet az emberi jelenlét befogadására.
Egyszerre old meg két problémát az amerikai Cornell Egyetem kutatóinak fejlesztése: egy olyan szkafander, mely begyűjti, majd vízzé alakítja a vizeletet.
Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.
Minden 3D-nyomtatónál gyorsabb lehet az amerikai UC Berkeley mérnökeinek fejlesztése – állítják a szakemberek. A SpaceCAL nevű szerkezetnek az űrutazások során lehet majd nagy hasznát venni.
Ha nem szól közbe az időjárás, 2024. július 10-én végre a magasba emelkedhet Európa új űrrakétája, az Ariane 6. Az Európai Űrügynökségnél izgatottan várják a pillanatot, de a rakéta jövőjére már most árnyék vetül.
Az űrkutatásban is fontos szerep juthat annak az új, rendkívüli pontosságú atomórának, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek.
Oroszország 2033-ra egy hat modulból álló űrállomást építene meg a Föld körül, hogy elvégezhesse azokat a tudományos kísérleteket, amikre most a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén nincs lehetősége.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói szerint először mohát kellene a Marsra vinni, mert segíthet előkészíteni a bolygót, hogy más növények is túléljenek ott.
A kínai Csang’o-5 űrszonda által a Földre hozott kőzetmintákban 2–15 réteg vastag grafént találtak a Csilin Egyetem tudósai. Mindez komoly fejtörést okoz a tudománynak.
A csillagkeletkezés több stációja is megfigyelhető a Földtől mintegy 6500 fényévnyire található Sas-köd egy apró részénél. A NASA tudósai erről készítettek videót az eddig rögzített adatokat felhasználva.
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
