Találtak egy barlangot a Hold felszínén
Az olasz Trentói Egyetem kutatói szerint egy olyan barlangot találtak a Hold Nyugalom tengere nevű részén, ami alkalmas lehet az emberi jelenlét befogadására.
Az olasz Trentói Egyetem kutatói szerint egy olyan barlangot találtak a Hold Nyugalom tengere nevű részén, ami alkalmas lehet az emberi jelenlét befogadására.
Egyszerre old meg két problémát az amerikai Cornell Egyetem kutatóinak fejlesztése: egy olyan szkafander, mely begyűjti, majd vízzé alakítja a vizeletet.
Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.
Minden 3D-nyomtatónál gyorsabb lehet az amerikai UC Berkeley mérnökeinek fejlesztése – állítják a szakemberek. A SpaceCAL nevű szerkezetnek az űrutazások során lehet majd nagy hasznát venni.
Ha nem szól közbe az időjárás, 2024. július 10-én végre a magasba emelkedhet Európa új űrrakétája, az Ariane 6. Az Európai Űrügynökségnél izgatottan várják a pillanatot, de a rakéta jövőjére már most árnyék vetül.
Az űrkutatásban is fontos szerep juthat annak az új, rendkívüli pontosságú atomórának, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek.
Oroszország 2033-ra egy hat modulból álló űrállomást építene meg a Föld körül, hogy elvégezhesse azokat a tudományos kísérleteket, amikre most a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén nincs lehetősége.
A Kínai Tudományos Akadémia kutatói szerint először mohát kellene a Marsra vinni, mert segíthet előkészíteni a bolygót, hogy más növények is túléljenek ott.
A kínai Csang’o-5 űrszonda által a Földre hozott kőzetmintákban 2–15 réteg vastag grafént találtak a Csilin Egyetem tudósai. Mindez komoly fejtörést okoz a tudománynak.
A csillagkeletkezés több stációja is megfigyelhető a Földtől mintegy 6500 fényévnyire található Sas-köd egy apró részénél. A NASA tudósai erről készítettek videót az eddig rögzített adatokat felhasználva.
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
Az Európai Űrügynökség szakemberei a 3D nyomtatásban látják az űrkutatás jövőjét, már ami az űrhajósok életterének felépítését és az alkatrészek utánpótlását illeti. A szervezet most egy érdekes kísérlettel rukkolt elő.
Június 27-én és június 29-én is elhalad egy-egy aszteroida a Föld mellett. Előbbi a nagyobb, de jóval nagyobb távolságra kerüli majd el a bolygónkat, mint a két nappal később érkező társa.
Brit és amerikai kutatók szerint az űr sugárzása komoly károsodást okozhat a hat hónapig tartó úton.
Szerencsére nem a Föld felé indultak meg a nagyenergiájú töltött részecskék a Napból akkor, amikor az AR3664 kódjelű napfolt gigantikus kitörést produkált.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai egy korábban teljesen átlagos galaxis kapcsán arra figyeltek fel, hogy a központi magja, egy szupermasszív fekete lyuk ragyogni kezdett. Ilyesmire eddig nem volt példa.
A Boeing Starlinerből folyamatosan szivárog a hélium, így nem lehet vele elindulni a Nemzetközi Űrállomásról. A NASA szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra.
Japán kutatók bukkantak rá arra az egyesülő kvazárpárra, amelyek a kozmikus hajnal időszakában léteztek.
Bő fél évbe telt, hogy kijavítsa a NASA a Voyager–1 űrszonda hibáját, mostanra azonban mind a négy tudományos műszere megfelelően működik.