Itt a kozmikus Való Világ: 24 órás élő közvetítés indult a Nemzetközi Űrállomásról
Mostantól bárki, bárhonnan, bármikor csodálhatja azt a páratlan kilátást, ami eddig csak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége számára adatott meg.
Mostantól bárki, bárhonnan, bármikor csodálhatja azt a páratlan kilátást, ami eddig csak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége számára adatott meg.
A NASA elemzése alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy elkerüli a Földet a 2024 YR4 nevű aszteroida. Igaz, a becsapódás valószínűsége meglehetősen kicsi.
A Hubble űrteleszkóp nemrég a Nagy Magellán-felhő egy részét, a Tarantula-ködöt örökítette meg.
Miközben a holdra szállással is egyre inkább küszködik a NASA, Donald Trump – és a hozzá közel álló Elon Musk – egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Bemondani azonban könnyebb, mint megcsinálni, rengeteg megoldandó kérdés van technológiai és pénzügyi téren is.
Az amerikai Lonestar Data Holdings évek óta tervezi, hogy adatközpontot hoz létre a Hold felszínén. Erre hamarosan sor kerülhet.
A jövőben egy új feladatkörrel is bővülhetnek a jelenleg tudományos kísérletek elvégzésére használt űrállomások: gyártórészlegek működhetnek bennük. Mindezt a 3D-nyomtatás tökéletesítése teszi lehetővé.
Hsziao Hang a neve annak az intelligens robotnak, amivel az ember-robot munka hatékonyságát vizsgálják a tajkonauták a kínai űrállomás fedélzetén.
Európai és japán szakemberek szerint annak ellenére, hogy a Merkúr van a legközelebb a Naphoz, négy kráterének mélye olyan hideg, hogy annál kevesebb hűvösebb hely van a Naprendszerben.
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Az aszteroidák követése a Naprendszerben azért is nehéz, mert a gravitáció miatt a fény elhajlik, így nem pontosan ott vannak az objektumok, ahol látni őket. Spanyol kutatók munkájának köszönhetően azonban ez most megváltozott.
A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
Soha nem repült még ember alkotta eszköz olyan közel a Naphoz, mint a NASA Parker Solar Probe. Hamarosan jönnek az adatok is.
Az amerikai TIME magazin 2024-ben is elkészítette a 200-as listáját az év legjobb találmányairól. Most bemutatjuk azokat, melyeket a repülés és az űrkutatás terén tartottak kiemelkedőnek.
Minden eddiginél közelebb repülhet a NASA napszondája, a Parker Solar Probe a Nap felszínéhez december 24-én, a manőver során pedig értékes adatokat rögzíthet.
Ryan French napfizikus szerint ha a legutóbbi hatalmas napkitörés a Föld felé néző napfoltból indult volna ki, azt az áramhálózat is megérezte volna.
Don Pettit, a NASA asztronautája egy speciális, saját maga által fejlesztett eszközzel örökítette meg a Tejútrendszer körül keringő két galaxist.
A NASA az elmúlt hónapokban többször is sávot váltott, hogy kommunikálni tudjon a Voyager–1 űrszondával. Úgy tűnik, a megoldás sikeres volt.
Napos, meleg idő előzi meg a Mars-küldetéseket is veszélyeztető, óriási porviharokat – ez pedig a vörös bolygóra készülő emberek számára is fontos felfedezés.
Némi módosítással kipróbálták, mennyire életképes egy műhold katapultszerű kilövése. Indításról egyelőre nincs szó, csak azt nézték meg, túléli-e a műhold az elképesztő erőhatást.
Egy új tudományos publikáció szerint a víz nagyon korán elpárologhatott a Vénusz felszínéről, így a jövőben talán nem is érdemes ilyen típusú bolygókon keresni az életet a Földön kívül.