1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Az aszteroidák követése a Naprendszerben azért is nehéz, mert a gravitáció miatt a fény elhajlik, így nem pontosan ott vannak az objektumok, ahol látni őket. Spanyol kutatók munkájának köszönhetően azonban ez most megváltozott.
A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
Soha nem repült még ember alkotta eszköz olyan közel a Naphoz, mint a NASA Parker Solar Probe. Hamarosan jönnek az adatok is.
Az amerikai TIME magazin 2024-ben is elkészítette a 200-as listáját az év legjobb találmányairól. Most bemutatjuk azokat, melyeket a repülés és az űrkutatás terén tartottak kiemelkedőnek.
Minden eddiginél közelebb repülhet a NASA napszondája, a Parker Solar Probe a Nap felszínéhez december 24-én, a manőver során pedig értékes adatokat rögzíthet.
Ryan French napfizikus szerint ha a legutóbbi hatalmas napkitörés a Föld felé néző napfoltból indult volna ki, azt az áramhálózat is megérezte volna.
Don Pettit, a NASA asztronautája egy speciális, saját maga által fejlesztett eszközzel örökítette meg a Tejútrendszer körül keringő két galaxist.
A NASA az elmúlt hónapokban többször is sávot váltott, hogy kommunikálni tudjon a Voyager–1 űrszondával. Úgy tűnik, a megoldás sikeres volt.
Napos, meleg idő előzi meg a Mars-küldetéseket is veszélyeztető, óriási porviharokat – ez pedig a vörös bolygóra készülő emberek számára is fontos felfedezés.
Némi módosítással kipróbálták, mennyire életképes egy műhold katapultszerű kilövése. Indításról egyelőre nincs szó, csak azt nézték meg, túléli-e a műhold az elképesztő erőhatást.
Egy új tudományos publikáció szerint a víz nagyon korán elpárologhatott a Vénusz felszínéről, így a jövőben talán nem is érdemes ilyen típusú bolygókon keresni az életet a Földön kívül.
Ismét sikerült megmenteni a Voyager-1 űrszondát, ami ezúttal kommunikációs problémákkal küszködött.
Kínai kutatók szerint hatékonyabban lehetne kihasználni az űr által kínált erőforrásokat, ha a mikrogravitációs környezethez alkalmazkodni tudó robotokat használnának. Ennek eredménye lett az első űrbéli robotmacska.
Eredetileg 2025-ben indította volna útnak a NASA a Dragonfly-projektet, ezt azonban a költségvetés megnyirbálása miatt el kellett halasztani. Most úgy tűnik, megvan az új indítási dátum.
A Sombrero-galaxist még 1781-ben fedezték fel, a Hubble pedig már készített róla fotót. A James Webb űrteleszkópnak köszönhetően most alaposabban szemügyre lehet venni.
Új illusztrációkat adott közre a SpaceX, melyek segítségével képet kaphatunk arról, mire lehet majd számítani 2026-ban, amikor az Artemis III küldetés során ismét ember lép a Holdra.
A NASA űrszondája, a Juno folyamatosan gyűjti az adatokat a Jupiterről, a kamerájával pedig le is fotózza a bolygót. Legutóbb október 23-án került sor erre.
A SpaceX űrrakétája, a Starship magyar idő szerint november 18-án 23 óra körül emelkedhet hatodjára is a magasba, hogy aztán egy hatalmas toronynál dokkolva landoljon.
