Most történt: felrobbant a SpaceX Falcon-9 űrrakéta a kilövőálláson
Nagy és sűrű füst árad a floridai Kennedy Űrközpont kilövőállomásáról.
Nagy és sűrű füst árad a floridai Kennedy Űrközpont kilövőállomásáról.
Egy nagyon nem várt, sokakat kiábrándító magyarázat született a mélyűr irányából érzékelt, szokatlanul erős jelre.
Lyukat ütött egy apró, ismeretlen részecske az Európai Űrügynökség (ESA) Sentinel-1a műholdjának napkollektorán.
Szokatlanul erős jelet rögzített 95 fényév távolságból a földön kívüli életformák után kutató SETI az oroszországbéli RATAN-600-as teleszkóppal.
Katherine Johnson matematikus-fizikus a múlt héten töltötte be 98. életévét. A Monsoon Info blog ennek apropóján emlékezett meg az emberi számítógépnek is nevezett hölgy különleges karrierjéről.
Egy kétmázsás, hatkerekű marsjárót készülnek eljuttatni a vörös bolygóra 2020 júliusában vagy augusztusában a kínai űrkutatók, a szerkezetet egy pekingi sajtótájékoztatón mutatták be.
Nagyjából 200-300 hullócsillag suhant át az égbolton alig két óra alatt. A meteorzáport a Földről nézve is látni lehetett, de még ennél is ritkább látványt nyújt a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) készített felvétel.
Már készülődtek a bombázók, amikor szóltak a csillagászok, hogy nyugi.
Saját kamerát fejlesztett az amerikai űrügynökség, hogy slow-motion videóban is megmutathassa, mennyire látványos dolgok történnek egy űrhajón és környékén.
Látványos kedvcsinálót kapott a Mars című dokuszéria, ami a NatGeo történetének eddigi legnagyobb szabású alkotása.
A SpaceX két és fél percen át égette a Falcon 9 rakétát, ugyan nem a látványosság céljával, de mégiscsak ez lett belőle.
A nemrég felfedezett egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer 380 fényévnyi távolságra van a Földtől.
Lázba jött az amerikai közösségi média, miután szerda este többen is egy nagyon lassan haladó fénycsóvára lettek figyelmesen a nyugati part egén.
A törpebolygót a Neptunusz túloldalán szúrta ki egy nemzetközi kutatócsoport: a 700 kilométer átmérőjű bolygó kisebb, mint a Pluto, de lényegesen nagyobb, mint bármely más égitest ebben a régióban.
71 milliárd forintot költöttek rá, de a tervezett három év alatt egy hiba miatt csak négy hónapig működött a japán Hitomi műhold. A sztori nagy blamázs a NASA-nak és más kutatócsoportoknak is.
A HD 131399Ab nevű bolygó egy gázóriás, négyszer nagyobb a Jupiternél, és a Földtől 340 fényévre lévő Centaurus csillagképben kering. Mégpedig egy háromcsillagos rendszerben. 550 földév alatt kerüli meg a legnagyobb csillagját.
Jupiter körüli pályára állt a napenergiával működő Juno űrtank, az esemény miatt kapott ma különleges logót a Google.
A napenergiával hajtott űrszonda a terveknek megfelelően 35 perces manőverrel állt pályára. Az egymilliárd dolláros misszió célja a Jupiter mágneses mezejének felmérése.