71 milliárd forintot költöttek rá, de a tervezett három év alatt egy hiba miatt csak négy hónapig működött a japán Hitomi műhold. A sztori nagy blamázs a NASA-nak és más kutatócsoportoknak is.
A HD 131399Ab nevű bolygó egy gázóriás, négyszer nagyobb a Jupiternél, és a Földtől 340 fényévre lévő Centaurus csillagképben kering. Mégpedig egy háromcsillagos rendszerben. 550 földév alatt kerüli meg a legnagyobb csillagját.
Jupiter körüli pályára állt a napenergiával működő Juno űrtank, az esemény miatt kapott ma különleges logót a Google.
A napenergiával hajtott űrszonda a terveknek megfelelően 35 perces manőverrel állt pályára. Az egymilliárd dolláros misszió célja a Jupiter mágneses mezejének felmérése.
Novemberben mutatják be MARS című produkciót, amely Stephen L. Petranek könyve alapján képzeli el, miként hódítjuk meg a Marsot 2033-ban. A film Budapesten forog, megnéztük.
Új, a neutronsugárzásnak az eddigieknél jobban ellenálló szupertükröt fejlesztettek magyar kutatók. A fejlesztés segítségével a jelenleginél lényegesen érzékenyebb, jobb technikai eszközökhöz juthat az anyagtudomány, az egészségügy vagy például az űrkutatás.
Ez az eddigi legnagyobb sikere az indiai űrkutatásnak.
2027-ben leszállhat az első ember a Marsra, ahol évtizedek alatt városok nőhetnek ki, ezer év alatt pedig azt is elérhetjük, hogy ott lélegezhető atmoszféra legyen – véli Stephen L. Petranek, a HVG gondozásában megjelent Az életünk a Marson szerzője. A díjnyertes újságíró szentül hisz a tudományban – és persze az űrrel foglalkozó magáncégekben, amelyek gazdasági okokból könnyedén átvehetik az űr meghódítását a nemzetek kezéből.
Chris Hadfield 21 éve asztronauta és eddig háromszor járt az űrben – erre a három útra készült egész életében, közben olyan életszemléletet teremtve, amit könyvben ad tovább emberek millióinak. Miért kell a legrosszabbra készülnünk? Miért felesleges embert vinni a Marsra? Jó, hogy mindenhova csak gépeket viszünk? A legendás űrhajóssal Budapesten, a Brain Bar előadása előtt beszélgettünk.
Ki gondolná, hogy a földönkívüli élet kutatásának egyik legnagyobb ellensége a Nap. Árnyékra van szükség az űrben, hogy a NASA jobb felvételeket készítsen, ezzel oldják meg.
Nem tud úgy landolni, mint a SpaceX űrrakétája, de nem is ez volt a cél: egy újrahasznosítható űrsiklót mutattak be Indiában.
Egy hónapos útja végén visszatért a Földre a SpaceX magáncég Dragon nevű utas nélküli teherszállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) szerdán, fedélzetén értékes tudományos mintákkal – közölte a NASA.
A NASA május 4-én adta közre az alábbi képet, amelyet a Mars Reconnaissance Orbiter amerikai Mars-kutató űrszonda Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet nevű kamerája készített még februárban a vörös bolygó Nili Fossae térségről. A térség a Mars egyik legszínesebb – a képen éppen kéklő – régiója, az Isidis Planitia nevű terület északnyugati peremén húzódik. A Mars színeit sok helyen homogenizálja a por és a regolit, de itt a felszín alatti kőzetek jól feltárulnak, kivéve azokon a pontokon, ahol homokdűnék helyezkednek el.
Két szempontból is történelmi tettett hajtott végre a SpaceX: sosem tért még vissza épen űrrakétájuk a Földre és sosem tettek még közzé 360 fokos panorámavideót. A kettő együtt egészen látványos.
Se nem üstökös, se nem aszteroida. Meg kellett volna sülnie a Nap közelében, de talán azért élhette túl az utazást, mert a Földből származik, így bolygónk keletkezéséről is árulkodó lehet.
2018-ban leszállhat az első magánszonda a vörös bolygóra.
Börtönt helyezett kilátásba az orosz elnök azoknak, akikről esetleg kiderül, hogy hibáztak, és emiatt kellett elhalasztani egy szerdai rakétafellövést.
Az eszköz 14 órával azelőtt hibásodott meg, hogy a megkezdte volna küldetésének egyik legizgalmasabb szakaszát.
A NASA munkatársai napok óta nem tudják, mi lehet a gond a Kepler mélyűrmegfigyelő állomással, amelyre vészhelyzeti állapotban találtak.
A kutatóeszköz körül kisebb darabok észlelhetők, és nincs kapcsolat.
