A Quipu nevű struktúra a közeli univerzum legnagyobb struktúrája, ami rengeteg galaxishalmazból áll. A létezése segíthet megtalálni az univerzum gyorsuló tágulásának titkát is.
Az amerikai TIME magazin 2024-ben is elkészítette a 200-as listáját az év legjobb találmányairól. Most bemutatjuk azokat, melyeket a repülés és az űrkutatás terén tartottak kiemelkedőnek.
Nagyobb, jobb, modernebb: a Vast bemutatta a Haven-2 nevű űrállomása terveit, mely lényegesen fejlettebb lehet a jelenlegi Nemzetközi Űrállomásnál.
Az Európai Űrügynökség és a NASA korábbi vezetői közösen vetették fel, hogy az elpusztítás helyett lenne egy jobb megoldás is a Nemzetközi Űrállomás jövője szempontjából. Ez ráadásul szavaik szerint nem igényelne extra erőforrást.
Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.
A Voyager-2 űrszonda adataira támaszkodva olyan új modellt állítottak fel tudósok a Neptunusz és az Uránusz keletkezésével kapcsolatban, ami arra utal, hogy nincs is annyi víz rajtuk, mint ahogy eddig gondolták.
A belső Naprendszerhez közeledve a 12P/Pons-Brooks üstökös magja kezd megolvadni, a nyomás pedig az űrbe löki a tartalmát. Az égitest emiatt most úgy néz ki, mint egy idegen űrhajó.
Űrállomásként is szolgálna az a naperőmű, ami 61 350 km-re a Hold felszínétől állomásozna. Ha sikerülne megvalósítani az elképzelést, valóban űrutazó civilizációvá válhatnánk.
Megkezdődött az Eukleidész űrtávcső üzembe helyezése, már az első teszképeket is elkészítették az eszközzel.
81 műholdból álló hálózat kiépítését javasolják a Mars körüli pályán német mérnökök, akik szerint így érhető el, hogy megfelelő sebességű és stabilitású adatkapcsolat legyen a vörös bolygón.
A NASA tudósai a WR 124 jelű csillagot elsőként figyelték meg a James Webb űrteleszkóp indítása után. Az objektum már ledobta magáról a külső légkörét, hamarosan felrobbanhat.
Látványos meteorittípusokat bemutatva kalauzolja el a látogatókat a Naprendszer őstörténetébe az a kiállítás, amely február 18-tól április elejéig látogatható a Svábhegyi Csillagvizsgálóban.
A Tejútrendszer spirális korongja nagyjából 100 ezer fényév átmérőjű. Ehhez képest a galaxis széle tízszer ilyen messze van a középponttól – figyelték meg kutatók.
A NASA a HAARP nevű antennarendszer segítségével december 27-én vette célba a 2010 XC15 jelű aszteroidát, hogy megtudja, milyen annak belső szerkezete.
Az elkövetkezendő tíz év legfényesebb és legnagyobb Marsa lesz látható egész decemberben az égbolton. A vörös bolygó december 1-jén ér földközelbe, majd december 8-án kerül szembenállásba a Nappal az égbolton. Szabad szemmel nézve csak a Jupiter látszik majd nála fényesebbnek.
Tizenhét magyar egyetem összefogásával négy űrtudományi szakirányú továbbképzés indul Magyarországon a UniSpace program részeként.
