szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az Európai Űrügynökség kutatói a gravitációs lencsehatással figyeltek meg egy 6 milliárd fényévre található kvazárt, aminek képe pontosan úgy rajzolódott ki a szenzoron, ahogy azt Einstein megjósolta.

Gyönyörű képet készített a James Webb űrteleszkóp egy kvazárról, ami nagyjából 6 milliárd fényévre található a Földtől, és ami úgy ragyog, mint egy kozmikus eljegyzési gyűrű.

A kvazárok a szupermasszív fekete lyukak által táplált távoli galaxisok szuperfényes és rendkívül energikus központjai. Az univerzum legerősebb objektumai közé tartoznak, és annyi energiát sugároznak ki, amennyit több százmilliárd csillag csak együttesen tudna megtenni. A James Webb űrteleszkóp által készített képen az RX J1131-1231 látható, ami a Serleg csillagképben helyezkedik el – írja az IFLScience.

Mivel hatmilliárd fényévre található a Földtől, a képet nem lehetett volna közvetlenül elkészíteni, ezért ehhez gravitációs lencsét használtak a NASA tudósai. Ezek olyan masszív objektumok a világűrben, amelyek közelében meggörbül a tér, így a mögötte látható objektumokat távcsőként közelebb hozza a megfigyelőhöz. Ezt a jelenséget egyébként Einstein általános relativitáselmélete jósolta meg.

ESA / Webb, NASA / CSA, A. Nierenberg

A gravitációs lencsének van azonban egy különleges típusa, az úgynevezett Einstein-gyűrű. Ez akkor jön létre, amikor két, nagy tömegű égitest (galaxis vagy kvazár) a megfigyelővel pontosan egy vonalba esik, és az ahhoz közelebb lévő objektum gravitációs mezeje a távolabbi objektum képét úgy képezi le, hogy az a megfigyelő szempontjából gyűrűnek látszon.

Ez a hatás látható a James Webb űrteleszkóp által készített képen is. A három fényes pont valójában egy kvazár, aminek képét ez a hatás sokszorosította.

A kvazárok röntgensugárzásának megfigyelése feltárhatja központi fekete lyukak forgási sebességét, és betekintést nyújthat abba, miként keletkezhetnek, sőt, a sötét anyagot is segíthet feltérképezni. A mérések szerint a fekete lyuk a fénysebesség több mint felével forog, ami arra utal, hogy összeolvadás révén jött létre, nem pedig több, különböző irányokból érkező anyagbeáramlással.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!