Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányul azokra a projektekre, amelyek keretén belül az űrben, napenergia segítségével előállított elektromos áramot sugároznák le a Földre. Bár az optimális megoldás valószínűleg még jó ideig várat majd magára, biztató jel, hogy nemrég sikerült áttörést elérni ezen a téren. És mérnökök már azzal a gondolattal is eljátszottak, hogy a nemcsak földi létesítményeket, de a Holdon létesített bázist is ilyen energiával lássák el.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és svájci Astrostrom koncepciója a Greater Earth Lunar Power Station. Egy pillangó alakú naperőmű, melyben a napelemek V formában helyezkednek el. A szerkezet meglehetősen nagy lenne, több mint egy négyzetkilométeren terülne el.
A szerkezet a tervek szerint 23 MW energiát lenne képes előállítani és a Holdra sugározni. Ez elegendő lenne ahhoz, hogy több holdbéli projektet folyamatosan és zökkenőmentesen lehessen elvégezni.
A naperőművet a szakemberek a Hold felszínén elérhető erőforrásokból állítanák elő, így a megépítésének költsége jóval kisebb lenne, mintha a Földről kellene ezeket a világűrbe juttatni. Sanjay Vijendran, a projekt egyik felelőse szerint ilyen mennyiségű eszköz indítása a Földről nemcsak az indítókapacitás hiányát okozná, de komoly környezeti terhelése is lenne.
Az űrből sugározna áramot a Földre az Európai Űrügynökség
Az Európai Űrügynökség (ESA) hamarosan dönthet arról, belevág-e egy olyan fejlesztésbe, amelynek végén a világűrből sugározná le az energiát a Földre.
Egy másik elképzelés, hogy az űrhajósok számára egyfajta pihenőként szolgálna a telep a Holdra tartó útjuk során. Az állomás nagyjából 61 350 km-re lenne a Hold felszínétől, a Föld-Hold Lagrange-pontjában. Bizonyos modulok felszínén mesterséges gravitáció lenne, amelyek a Földhöz hasonló környezetet szimulálnának az űrhajósok hosszútávú egészsége érdekében.
Az egyelőre nem tisztázott, hogy mennyibe kerülne a konstrukció.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
