Több mint tízezren érkeztek Ukrajnából Magyarországra szombaton
Közülük csak 82-en igényeltek ideiglenes tartózkodási engedélyt.
Közülük csak 82-en igényeltek ideiglenes tartózkodási engedélyt.
10 év alatt fél-egymilliárd eurót kell mozgósítani. De ki fizet?
Az orosz elnök úgy utazza körbe Ukrajnát, hogy közben nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene.
Fél évvel azután, hogy ismeretlen tettesek két helyen is felrobbantották az Oroszországot és Németországot a Balti-tenger alatt közvetlenül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, megjelentek az állítólagos elkövetőket leleplező, egymásnak teljes egészében ellentmondó beszámolók, amik csak a szálak összekuszálására alkalmasak.
Szerinte „ennek pont annyi értelme van, mint a hágainak Putyin ellen”.
De az önkéntesek és zsoldosok „hiteltelenítését” is hét év szabadságvesztéssel büntethetik.
A Krímben tett előre be nem jelentett látogatást szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnök a félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának kilencedik évfordulója alkalmából.
Olaf Scholz német kancellár egy tokiói sajtótájékoztatón foglalt állást a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság pénteki bejelentésével kapcsolatban.
Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök az év elején aláírta azt a visszamenőleges hatályú rendeletet, amely szerint az Ukrajna ellen vívott háborúban meghalt orosz katonák családjai mintegy 25 millió forintnak megfelelő összeget kapnak, sokan kimaradtak a kárpótlásból. Így akadnak, akiknek legfeljebb néhány rúd kolbásszal és egy szőrmekabát ígéretével kell beérniük.
Közös hadgyakorlatot tartott az Arab-tengeren Oroszország, Irán és Kína - jelentette be szombaton a moszkvai védelmi minisztérium.
Joe Biden amerikai elnök szerint jól döntött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
A típus kulcsszerephez juthat, ha az ukránok támadásba lendülnek.
Finnország csatlakozásáról március 27-én szavaz a magyar Országgyűlés, de Svédországról egyelőre nincs döntés.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
A svédek biztosak abban, hogy NATO-tagok lesznek, hiába gáncsolja csatlakozásukat egyelőre Törökország és Magyarország is.
A milliárdos szerint Putyin kétségbeesetten törekszik a tűzszünetre Ukrajnában, de Joe Biden ebbe nem valószínű, hogy bele is megy, hiszen megígérte az ukránoknak, hogy nem fog a hátuk mögött tárgyalni.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Az orosz elnök gyermekjogi biztosára is elfogatóparancsot adtak ki.
Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.