Joe Biden: „Jogos a Putyin elleni elfogatóparancs”
Joe Biden amerikai elnök szerint jól döntött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Joe Biden amerikai elnök szerint jól döntött a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Egyértelműen nem igaz, amit a magyar kormánypropaganda sulykol arról, hogy a szankciók nem működnek. 2023 sokkal nehezebb lesz az orosz gazdaság és költségvetés számára, mint a tavalyi év, megkezdődött a jövő felélése.
A típus kulcsszerephez juthat, ha az ukránok támadásba lendülnek.
Finnország csatlakozásáról március 27-én szavaz a magyar Országgyűlés, de Svédországról egyelőre nincs döntés.
A jövő hét elején – az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta először – Moszkvába látogat Hszi Csin-ping kínai elnök és többször is találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Bár egyelőre nem lehet pontosan tudni, miről születik majd megállapodás a kétoldalú találkozókon, az biztosra vehető, hogy a tárgyalások elsősorban Peking nemzetközi befolyását növelik majd.
A svédek biztosak abban, hogy NATO-tagok lesznek, hiába gáncsolja csatlakozásukat egyelőre Törökország és Magyarország is.
A milliárdos szerint Putyin kétségbeesetten törekszik a tűzszünetre Ukrajnában, de Joe Biden ebbe nem valószínű, hogy bele is megy, hiszen megígérte az ukránoknak, hogy nem fog a hátuk mögött tárgyalni.
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Az orosz elnök gyermekjogi biztosára is elfogatóparancsot adtak ki.
Alig 24 órája még az volt a hivatalos álláspont, hogy március 31-én együtt szavaznak a svéd és a finn csatlakozásról, ez változott most: a finnekét előrehozták, a svédekét – amit a török elnök nagyon nem támogat – a bizonytalan jövőbe halasztották.
Moszkva hasztalanul próbál viszályt szítani az ukránok és a magyarok között, ám ezzel együtt a feszültség jelen van a térségben, írja a brit lap.
Videón látható, ahogyan fegyvert szerelnek össze, majd fegyveres küzdelemre tanítják őket.
Szergej Sojgu azért részesítette elismerésben a két orosz vadászgép pilótáját, mert megakadályozták, hogy az amerikai drón belépjen a „különleges katonai művelet” területére.
Pozsony a lépést a lengyelekkel összehangoltan tervezi végrehajtani.
Pavlo Klimkin szerint el kell ismerni, hogy hiba volt elhanyagolni az ukrajnai magyar kisebbség szükségleteit, ám a Budapest és Kijev közötti konfliktus gyökereit nem ebben kell keresni, hanem a magyar politikusok meggondolatlan nyilatkozataiban.
A németeket láthatóan meglepte Andrzej Duda lengyel államfő bejelentése a témában.
Bár a nyugati szankciók akadályozták Moszkvát abban, hogy a mikrochipektől a könnygázig sokféle dolog importjában akadályozzák Oroszországot, Putyin rezsimje még mindig képes a háborúhoz szükséges készleteket például Kína vagy az Öböl-menti országok segítségével feltölteni.
Az Ukrajnával és Romániával határos országban hetek óta orosz puccstól tartanak.
Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának nincs vesztegetni való ideje.
A négy gép már a napokban megérkezhet Ukrajnába.