Oroszország az utóbbi hónapokban – nyíltan vagy a kulisszák mögött – egyre több mindent kért Kínától: nem csak politikai támogatást, hanem a gazdasági együttműködés fokozását, illetve olyan fegyverek – elsősorban drónok és talán rakéták – szállítását, amiből Moszkvának egyre súlyosabb hiánya van.

Kína – ahogy szokott – nem adott egyértelmű választ, Peking a hagyományokhoz tartva magát, igyekszik „középen” maradni és semlegeshez közeli álláspontot elfoglalni. Bár azzal, hogy Hszi Csin-ping jövő héten ellátogat Moszkvába, Putyin támogatásáról tesz tanúbizonyságot, ez a segítség korántsem lesz olyan mértékű, mint amiben a Kreml reménykedik.

Világkereskedelmi aggodalmak

Kizártnak tűnik például, hogy Peking komoly katonai szállítmányokkal gyakorlatilag beszállna Oroszország Ukrajna elleni háborújába. Pekingben is tudják ugyanis, hogy az ország külkereskedelmének nagyobb részét a nyugati államokkal bonyolítja le, és ha Kína valóban hatékony fegyvereket adna át Moszkvának, arra a Nyugat komoly gazdasági és politikai szankciókkal válaszolna. Ezek pedig nem csak a Nyugat és Peking viszonyát mérgeznék tovább, hanem bedöntenék a kínai külkereskedelem számára fontos világpiacokat is.

Az ugyanakkor egyáltalán nem kizárt, hogy kisebb jelentőségű kínai katonai szállítmányok a jövőben is eljutnak Oroszországba. Már eddig is érkeztek hírek arról, hogy kínai cégek ezer géppisztolyt, több ezer golyóállómellényt, illetve drónalkatrészeket adtak el orosz partnereiknek. és valószínűleg ennél is több az olyan ügylet, amelyeket sikerült titokban lebonyolítani.

Hszi Csin-ping kínai államfő és Putyin orosz elnök palacsintát sütnek a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórum Távol-keleti utca kiállításán 2018.szeptember 12-én

SERGEI BOBYLYOV / TASS HOST PHOTO AGENCY / AFP

Az sem valószínű, hogy Peking még inkább oroszbaráttá fogalmazná át az ukrajnai válság rendezését célzó, 12 pontból álló béketervét, amelyet Kijevben és a Nyugaton már eredeti formájában sem tartanak igazán elfogadhatónak. A kínai terv ugyanis csak általánosságokban beszélve ismeri el az országok szuverenitását – nem esik például szó arról, hogy Moszkvának a béke érdekében ki kellene vonulnia a megszállt területekről –. viszont síkra száll az „egyoldalú” szankciók ellen. Bár a szöveg ezen részén nem szerepel Oroszország neve, egyértelmű, hogy a kínaiak a Moszkva elleni nyugati büntetőintézkedések feltételek nélküli visszavonását akarják. Ahogy a béketerv szövege nem fog változni, úgy az a kínai külpolitikai álláspont is tartós marad, amely szerint Peking az ENSZ Biztonsági Tanácsában és a Közgyűlésben kitart Moszkva mellett, és nem fogadja el az Oroszország által végrehajtott agressziót elítélő határozatokat.

Orosz félelmek

A találkozón állítólag több kétoldalú egyezményt – egyebek mellett egy fontos energetikai megállapodást – is aláírnak, ám ezek alighanem olyanok lesznek, amelyek leginkább Peking érdekeit szolgálják. Az orosz kőolaj legnagyobb importőrévé avanzsált Kína és Oroszország viszonya ugyanis az utóbbi években komoly átalakuláson ment át: amióta Putyinék szembe fordultak a Nyugattal és ezzel Oroszország növekvő elszigeteltségbe került, a kínaiak még keményebben tárgyalnak az oroszokkal, akiknek egyre inkább olyan érzése kezd kialakulni, hogy a kapcsolatokban az egyenrangúság helyett már a gazdasági szempontból és a népességet tekintve is tízszeres túlerőben lévő Kína dominál.

Kínai és orosz tengerészgyalogosok a Közös tenger 2019 hadgyakorlaton Qingdaóban a kelet-kínai Shandong tartományban

AFP / Xinhua

Bár a szavak szintjén harmonikus a kapcsolat a két ország között és Peking a nyilatkozatok szerint „korlátok nélkül” működik együtt Moszkvával, Oroszországban – részben éppen a növekvő kínai erőfölény miatt – egyre inkább tartanak a szomszédtól. A mind gyérebben lakott, Oroszországhoz tartozó dél-szibériai és távol-keleti térségek ugyanis néhány száz évvel előtt még kínai fennhatóság alatt álltak és azt, hogy a kínaiak nem mondtak le teljesen a régi területekről, az is bizonyítja, hogy a hivatalos kínai térképeken a ma Oroszországhoz tartozó városok mind eredeti kínai nevükön vannak feltüntetve. Az oroszok félelme annak ellenére tapintható, hogy közben mutatni kell a Nyugatnak: az Oroszország elleni szankciókkal és az Ukrajnának nyújtott segítséggel sikerült elérni azt, amitől a legjobban tartanak Európában és a tengerentúlon: egy akolba terelték a Nyugat két fő vetélytársát, Kínát és Oroszországot.

Multipoláris világ

A tárgyalások fő üzenete valószínűleg az lesz, hogy Kína és Oroszország meg akarja mutatni a világnak, Moszkva nincs teljesen egyedül és mindkét ország kitart amellett, hogy a Nyugat dominanciájának a helyét egy multipoláris világrendnek kellene átvennie. Kína a napokban egyszer már üzent az USA-nak, amikor Peking közvetítésével – és az USA ellenében – kibékült egymással két jelentős olajexportáló állam, Szaúd-Arábia és a nyugati szankciók alatt nyögő Irán.

Hszi Csin-ping és Putyin közelednek egymáshoz a moszkvai megbeszéléseik előtt 2020.január 5-én

AFP / Li Xueren

A moszkvai látogatás valamilyen szinten a szaúdi-iráni megbékélést hozó pekingi politika folytatása lesz: Hszi Csin-ping a tervek szerint a Putyinnal folytatott tárgyalások után videókapcsolaton keresztül találkozik majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, ezzel azt hangsúlyozza majd, hogy nem kizárólag az USA privilégiuma a világpolitikát alapjaiban befolyásoló válságok kezelése. A Zelenszkijjel tervezett beszélgetés egyébként komoly újdonságnak számít: míg Hszi Csin-ping az invázió több mint egy éve alatt többször is beszélt Putyinnal – személyesen, illetve telefonon – ám ez lesz az első tárgyalása a kijevi vezetővel.