Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Egy Ukrajnát támogató, talán részben ukránokból álló csoport robbantotta fel tavaly szeptember végén az Északi Áramlat I. és II. gázvezetéket. Az akció elkövetői – öt férfi és egy nő – egy ukrán tulajdonban lévő lengyelországi vállalat nevében bérelték ki azt a jachtot, amelyre felvitték a mintegy 500 kilogramm TNT robbanóanyagot, amit végül búvárok helyeztek el a hatvanméteres mélységben lévő vezetékek mellé – ez a tavalyi incidensről szóló legújabb verzió. Az érintett hajót januárban átvizsgáló német rendőrök meg is találták a hajón a robbanószer maradványait.
A történet első olvasatra talán egészen logikusnak és hihetőnek tűnhet – Ukrajnának mindenképpen érdekében áll, hogy ne jusson el Európába az orosz gáz, hiszen az export hatalmas bevételt hoz Moszkvának –, ám az felettébb gyanús, hogy az állítólag ukrán tetteseknek nem jutott eszébe, hogy Ukrajnához nem köthető céget vonjanak be a bérlésbe. Ugyancsak nehezen hihető, hogy amennyiben valóban az ukrán titkosszolgálat állt a háttérben, a kitervelők hozzájárultak ahhoz, hogy a hajóbérlők ukrán útlevelet használjanak.
