Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.
Az osztrák külügyminiszter szerint korábban is voltak ugyan viták a magyar oldalon, de a magyarok végül mégis mindig beleegyeztek a szankciós javaslatokba.
A közösség így igyekezné megnehezíteni az Oroszországgal szemben támasztott korlátozások megkerülhetőségét.
Jurij Kovalcsukot Oroszország második legbefolyásosabb emberének mondják, és van jó pár dolog, ami alátámasztja ezt.
Hatalmas összegre lesz szükség az Oroszország által megtámadott Ukrajna újjáépítéséhez. Egyre többen szorgalmazzák, hogy ezt legalább részben a nyugati szankciók alapján zárolt orosz pénzeszközökből finanszírozzák, de a felmerült megoldások mindegyikével sok gond van.
Dmitrij Peszkov megerősítette, hogy továbbra is Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja lakosságának „megvédelmezését” tekinti Moszkva a fő hadicéljának, miközben az Ukrajnában harcoló orosz haderő középvezetői rétegében szaporodnak a magát Putyint is kritizáló hangok.
Igor Girkin korábban az FSZB tisztje volt és részt vett a Krím bekebelezésében is.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő még a múlt héten is azt hangsúlyozta, hogy a különleges katonai művelet célja Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja lakosainak „megvédelmezése.”
Denisz Smihal szerint a nagyfeszültségű hálózati létesítményeknek a 40 százaléka is megsérült.
A Kremlhez köthető félkatonai szervezet Lettország, Litvánia és Észtország határátkelőiről és katonai aktivitásáról próbál információt gyűjteni, a nyugat nem kis aggodalmára.
Ez a város kulcsfontosságú lehet az oroszok elleni védekezésben, ha sikerül visszafoglalniuk, az ukrán hadsereg számára út nyílik a Krím-félszigetre.
A Lengyelországban becsapódó ukrán légvédelmi rakéták miatt ajánlotta fel a támogatását Németország.
Az ukrán-magyar és a román-magyar határszakaszon is több ezer ukrán állampolgár érkezet.
Viharos gyorsasággal készült el, sőt, már a tagállamok is jóváhagyták azt a jogszabály-javaslatot, amelynek révén az EU a magyar blokkolási szándékok ellenére 18 milliárd euró hitelt tud nyújtani Ukrajnának.
Putyin a héten beszélt arról, hogy folytatják a támadásokat az ukrán energiahálózat ellen.
Putyin hatalma továbbra is erős és stabil, de vannak olyan jelenségek, amelyek felerősödése esetén aggódhat az elnök. Ezeket gyűjtötték össze a Stratfor geopolitikai cég elemzői.
Magyarország a legkevésbé lelkes uniós tagállam, amikor Ukrajna támogatásáról van szó – erről árulkodik a közös hitelfelvétel blokkolása és a szankcióellenesség is. Ennek ellenére mégsem lehet azt mondani, hogy ne akarna segíteni Budapest, a kétszínűség azonban aligha értelmezhető Kijevből, pláne azután, hogy mindkét ország tudja, milyen Moszkva elnyomásában élni. Vélemény.
Az Egyesült Államok 275 millió dollár értékű katonai segítséget küld Kijevnek. Ezzel 20 milliárd dollárra emelkedett az ukrajnai katonai támogatás a Biden-kormány hivatalba lépése óta.
Az orosz elnök szerint a „különleges katonai művelet” a terv szerint halad.
A tavasztól eredetileg hat hónapra adott juttatás szombattól a rendeletben megszabott jövedelemhatár alatt jár.
