Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Szeptemberben 350 milliárd euróra, december elején pedig már 500–600 milliárdra becsülte a Világbank a február 24-e óta tartó ukrajnai orosz agresszió által okozott károk helyreállításához szükséges összeget.
Az egyértelmű, hogy Kijevnek nem lesz pénze a minden bizonnyal tovább emelkedő számla kifizetésére. A mintegy 40 milliós ország háború előtti éves GDP-je 220 milliárd dollár körül mozgott, ami a konfliktus miatt az előrejelzések szerint idén 45 százalékkal esik vissza. Két százalékról 25-re ugrott a szegénységben élők aránya, s közben 14 millió ember hagyta el a lakóhelyét, közülük 8 millióan külföldön találtak menedéket, a többiek pedig az ország nyugati, békésebb körzeteibe költöztek át. Az ipari létesítmények jó része romokban hever, s az oroszok szisztematikusan rombolják tovább a megtámadott ország közlekedési és energetikai infrastruktúráját is.
Az ENSZ-ben és a nyugati államok körében kezd egyetértés kialakulni arról, hogy a területszerző háborút kirobbantó Oroszországnak végül kártérítést kell fizetnie.
A Washington Post feltette a billió dolláros kérdést: ki fizeti Ukrajna helyreállítási költségeit?
A lap azt írja, ha most ki is vonulnának az oroszok, Ukrajna még évekig padlón lesz.
