Ukrajna eddig gyakorlatilag védtelen volt az orosz ballisztikus rakétákkal szemben, a légvédelem legfeljebb a drónokat és a manőverező robotgépeket volt képes lelőni. Ha az USA a várakozásoknak megfelelően átad Ukrajnának legalább egy Patriot rakétaüteget, a helyzet megváltozik: az amerikai rakéták már többször bizonyították, képesek a légi célok leküzdésére.
Az oroszok több mint 20 iráni drónt vetettek be. A támadás miatt reggel óta megint áramszünetek vannak az ukrán fővárosban.
A pápa vasárnapi tévéinterjújában arról beszélt, hogy az ünnepi költekezés helyett észre kell vennünk, mi történik a világban. A Katargate-ről pedig azt mondta, az ilyen fajta korrupció még a bűnnél is rosszabb, mivel elrohasztja a lelkeket.
Az oroszok augusztus óta próbálják bevenni a kelet-ukrajnai várost, ahol a mai napig heves harcok zajlanak.
A ház egy Krivij Rih elleni orosz rakétatámadásban sérült meg.
A Moscow Times összegyűjtött néhány meglepő példát arra, hogyan hatnak a nyugati szankciók az orosz emberek mindennapjaira. Lassabb a net, nem jár a busz, de egyes helyeken még a krematóriumokkal is gondok akadtak.
Szobabiciklivel működtetik a kijevi főpályaudvaron felállított karácsonyfa díszkivilágítását. Közben Zelenszkij bejelentette, hogy 6 millió lakos otthonában kapcsolták vissza az áramot.
Az ukrajnai harcokban való részvételre kapacitáló propagandavideók között már olyan is van, amiben a bulikázás helyett dönt úgy a fiatal, hogy inkább elmegy harcolni, majd mindenki döbbenetére egy zsír új autót vesz magának a zsoldjából.
Szergej Sojgu megtekintette a hadseregét, és nagyon elégedett volt.
Az ismeretlen alkotó szerint népszerű az egész alakos szobra, boldogan dobálják tojással a falubeliek.
A külügyminiszter egy podcastban azt mondta, egyértelműen vége van az olcsó orosz gáz időszakának Európában.
Remélhetnek-e kíméletet vagy akár csak belátást (potenciális) áldozatai attól a birodalomtól, amely megrögzötten csakis önmagát tartja áldozatnak, és küldetése jegyében még a saját népét sem sajnálja? Az orosz imperializmus és (geo)politikai közgondolkodás nyugtalanító folytonossága jelenik meg Andrzej Nowak lengyel történész most megjelent könyvében.
A háború elmúlt tíz hónapja során a legnagyobb európai atomerőmű körüli fegyveres harcok egyre jobban növelték egy Csernobil-típusú nukleáris katasztrófával kapcsolatos félelmeket.
A moldáv hatóságok szerint a tévétársaságok nem hitelesen számolnak be az országban történtekről, illetve az ukrajnai háború eseményeiről.
A találkozót az orosz állami média is közvetítette.
Igazán ügyesen lavírozik a Nyugat és Oroszország között a 25 milliárd dolláros vagyon fölött rendelkező orosz oligarcha, Vlagyimir Liszin. Bár az acéliparban meghatározó szerepet játszó üzletember a nukleáris fegyvereket gyártó üzemeknek is szállít, egyelőre nem került fel a nyugati szankciós listákra. A helyzet azonban változik, aminek első jele az, hogy a napokban Liszin elvesztette a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) elnöki tisztét.
Az új csomag többek között két bank és négy műsorszolgáltató Unión belüli működését is érinti.
Az új béke vége című kommentárjában a Jeruzsálemi Héber Egyetem világszerte ismert és elismert történészprofesszora azt írja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a háborúval olyan korszak felé tereli az emberiséget, amely rosszabb lehet minden eddiginél.
Vlagyimir Putyin meglátogatja Aljakszandr Lukasenkát hétfőn, az ukrán vezetés pedig megint forró télre számít: szerintük februárban érkezhet újabb 150 ezer orosz katona harcolni Ukrajnába.
Április óta már nagyjából 3100 ukrán katona részesült amerikai kiképzésben, amelyek jó része az amerikaiak által az ukránok rendelkezésre bocsátott fegyverek kezelésére irányult.
