Mennyit számít, hogy mit mondott és mit nem március 15-én Orbán Viktor és Márki-Zay Péter, hogyan befolyásolja a kampányt a háború, és mi okozhatja most a legnagyobb fejtörést a Fideszben, illetve az ellenzéknél – erről beszélgettünk a hvg.hu választási podcastjában László Róbert választási szakértővel.
A helyi választókerület nagyon fontos a kormánypártnak, amely ezért mindenre kiterjedő statisztikát is készített. Ez jutott el az Átlátszóhoz.
Az amerikai elemző John McLaughlin a Századvéggel és Habony Árpáddal van szoros kapcsolatban, de a miniszterelnökkel is egyeztet.
Óriási tétet adott a választásnak Orbán Viktor március 15-i beszédében, mikor arról beszélt, hogy a békepárti jobboldal és a háborúpárti baloldal között kell választani. Márki-Zay próbál szabadulni a ráfestett képtől, de nincs könnyű dolga. A háború mindenkinél újraírta a forgatókönyveket, és egyelőre úgy tűnik, az egészből Orbán Viktor jött ki jobban.
Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt is mondta a köztévé szerda reggeli adásában, hogy a hazugságokkal ellentétben ők nem szüntetnék meg a rezsicsökkentést.
Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje azt ígérte: igyekszik bölcsen kihasználni ezt az időt.
Orbán Viktor miniszterelnök választási győzelem esetére most nem fenyegette meg az ellenzéket, minden eddiginél magasabbra emelte viszont a választás tétjét. A leegyszerűsítő - és torzított - üzenet úgy szólt, ők vannak a béke, az ellenzék a háború oldalán. Márki-Zay Péter a csodában bízik, azzal viszont egyet bevitt Orbánnak, hogy mellé állt a színpadra Donald Tusk, miközben a Fidesz nem tudott felmutatni lengyel "testvéreket." Nekik más dolguk volt.
Lemaradt a március 15-i ellenzéki nagygyűlés beszédeiről? Most pótolhatja.
Az RMDSZ-nél egykor alapelv volt az "egyenlő közelség" elve a magyarországi pártokkal szemben. Markó Béla után, Kelemen Hunor alatt ebből lett vezérelv a totális dörgölőzés a Fideszhez.
Sokat veszít Orbán Viktor ezekben a napokban, még akkor is, ha a választást megnyeri – írta Török Gábor.
Marokkótól Kenyáig, Portugáliától Svédországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig 97 ország összesen 146 pontján van lehetőség április 3-án külképviseleti szavazásra. Ez sokaknak több órás utazást és tetemes költséget jelent, vagyis sokkal több bonyodalommal jár, mint a szintén külföldön élő, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók levélszavazása.
Farkas Franciska ezúttal zenei producerként mutatja meg magát.
Milyen lenne az Orbán utáni Magyarország? Az egyesült ellenzék körül szerveződött értelmiségi kör arra vállalkozott, hogy a várható változások közül a legfontosabbakat összefoglalják közös tanulmányukban.
Az önkormányzatok állami “kifosztására” hívták fel a figyelmet a Párbeszéd aktivistái Pilisen egy lakossági fórumon, amelyet a körzet újrainduló fideszes jelöltje, Pogácsás Tibor önkormányzatokért felelős államtitkár tartott.
Az ellenzéki összefogás képviselőjelöltje videót is közzétett a rongálókról.
A rendező szerint olyan nincs, hogy elítélünk mindenféle agressziót, de közben üzleteket kötünk.
Barcza Attila a béremelésekről írt a közösségi oldalra, de úgy, mintha minden intézkedést csak a Fidesznek lehetne megköszönni.
Az ellenzék és civil szervezetek felhívására 27-28 ezer ember jelentkezett delegáltnak a választásokra, és több közöttük a fiatal. Felkészítésük jóval szervezettebb, mint legutóbb, ám így sem lesz könnyű dolguk, hogy ne bizonytalanodjanak el, ha fel kel lépniük az észlelt szabálytalanságok ellen.
Ugyanis az ellenzékiek „nem indították a főnöküket”.
Négy éve ívenként tízezer forint bírságot szabtak ki a választási bizottságok, összesen több mint 730 millió forint értékben, de ennek nagy részét még nem sikerült behajtania az adóhivatalnak
