Kampányhajrá: a háború mindent eltorzított, de mi jöhet még?
Óriási tétet adott a választásnak Orbán Viktor március 15-i beszédében, mikor arról beszélt, hogy a békepárti jobboldal és a háborúpárti baloldal között kell választani. Márki-Zay próbál szabadulni a ráfestett képtől, de nincs könnyű dolga. A háború mindenkinél újraírta a forgatókönyveket, és egyelőre úgy tűnik, az egészből Orbán Viktor jött ki jobban.
Márki-Zay Péter nem hisz a közvélemény-kutatási számoknak – kivéve, ha azokat Karácsony Gergely ellen lehet felhozni –, és biztos abban, hogy valamelyik ellenzéki párt szivárogtatta ki pár nappal ezelőtt azt a Závecz-mérést, amely szerint a teljes népességen belül, illetve a pártnélkülieknél minden korábbi ellenzéki riválisa népszerűbb nála, és csak az ellenzéki listát választóknál áll az élen, fej-fej mellett Dobrev Klárával.
Nem csoda, inkább a csodákban hisz – mint azt elmondta a március 15-i rendezvényen, ahol azt is bizonygatta, hogy őt még sosem mutatták ki győztesnek, viszont háromszor is nyert, 57 százalékkal –, a mostani adatokban ugyanis sok öröme nem lehet.
A legutóbbi Medián-mérés szerint a teljes népességen és a biztos pártválasztókon belül is több százaléknyi a Fidesz előnye.
Medián: Úgy tűnik, az orosz-ukrán háború egyelőre a kormányt erősítette
Nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna: február végén szilárdan őrizte vezető helyét a Fidesz-KDNP.
A tendencia ráadásul egyértelmű: a korábbi fej-fej mellett állás után a Fidesz támogatottsága stagnált vagy erősödött, míg az ellenzéké apránként csökkent.
Azzal együtt, hogy a közvélemény-kutatási eredmények és a mandátumbecslések torzíthatnak, az ellenzék támogatottságának eróziója jól látszik az úgynevezett billegő körzetek számában. Ezek azok az egyéni választókerületek, ahol olyan kicsi a két nagy tömb közti különbség, hogy április 3-án az eredmény még egyik vagy másik irányba is „billenhet.”