Évek óta folyik a vita arról, szükség van-e egyáltalán az óraátállításra. Azok az országok, amelyek nem állítják át az órát, többek között az egészségre gyakorolt előnytelen hatásokra hivatkoznak. De milyen hatással is van a szervezetünkre a téli időszámításra való áttérés? Ezzel kapcsolatos kutatásokat néztünk meg.

Az október végi átállás megkönnyebbülést jelenthet a későn fekvőknek és a korán kelő embereknek is, visszakapjuk ugyanis azt az egy órát, amit a nyári időszámítás elvett tőlünk. Ezzel pedig a biológiai óránk is felszabadul a nyomás alól. Ennek ellenére jelentkezhetnek kellemetlen tünetek, az időátállítás előidézhet koncentrációzavart, érezhetünk fokozott álmosságot, de pozitív hatásokkal is járhat az átállás.

AP

A tünetek, legyen szó kellemetlen, vagy éppenséggel pozitív hatásokról, a belső óránk érzékeny működésével magyarázhatók. Biológiai óránkat ugyanis könnyen befolyásolhatják a külvilágból érkező ingerek, mint például a sötétség és világosság folyamatos váltakozása, amelyet a szemünk ideghártyája továbbít. A belső óra pedig számos testfunkció működésére kihat, így nem csak az alvás-ébrenlét váltakozását és a koncentrációs képességet befolyásolhatja, hanem a máj anyagcseréjét, a vérnyomást, a pulzust, a testhőmérsékletet és valószínűleg a sejtosztódást is.

Negatívumok: fáradékonyság, depresszió

A vérnyomás, a testhőmérséklet és a szívritmus alacsonyabb értéket mutat éjszaka, mint nappal, miközben bizonyos hormonok – kortizol, tesztoszteron – szintje a kora reggeli órákban megemelkedik. Az időeltolódás pedig felborítja ezt a belső ritmust, ennek következtében jelentkezhet a fáradékonyság, étvágytalanság, alvászavarok, de akár depressziós tüneteket is észlelhetünk magunkon.

Más vizsgálatok eredményeiből pedig az derült ki, hogy az óraátállítás az európai emberek számára enyhe jetlaget idéz elő, egyfajta rossz közérzetet, olyan tünetekkel, amit több időzóna átrepülése után szoktunk érezni. Noha feltételezhető, hogy a jetlaget csak három óra időeltolódással érzi meg az ember, vannak ennél érzékenyebben reagálók is, de olyanok is, akiknél a nagyobb időeltolódás sem okoz panaszokat.

A kronobiológusok azt tanácsolják, az óraállítás utáni napokban ne fogyasszunk koffeint és más serkentő italokat, továbbá ne aludjunk napközben, mert az megzavarhatja az éjszakai pihenést. Ha tehetjük, ne üljünk volán mögé, amennyiben úgy érezzük, hatással van ránk az óraállítás – egyes felmérések kimutatták, hogy az órák átállítását követő hétfőn általában megsokszorozódik a közlekedési balesetek száma. Ha rossz alvók vagyunk, ilyenkor különösen fontos, hogy odafigyeljük. Mindennap azonos időben keljünk és feküdjünk, lefekvés előtt teremtsünk egy 15-30 perces nyugodt időszakot.

Pozitív hatás: több alvás

Svéd kutatók azonban azt állítják, hogy az órák visszaállítása utáni napokon – feltehetőleg az egyórás pluszalvásnak köszönhetően – mintegy 5-6 százalékkal esett vissza a szív- és érrendszeri katasztrófák száma. Ezt azzal magyarázzák, hogy a több és mélyebb alvás jótékonyan hat a vérnyomásra, a vércukor- és vérzsírszintre, így a szív és az erek állapotára.

Fontos tehát, hogy a téli időszakban alaposan kialudjuk magunkat. Tudományos vizsgálatokkal alátámasztott tény ugyanis, hogy akik éjjelente hét óránál kevesebbet alszanak, nemcsak a szívműködésüket teszik próbára, hanem az immunrendszerüket is legyengíthetik: háromszor nagyobb esélyük van a náthára, influenzára, mint azoknak, akik végigalusszák az éjszakát.

Flickr (Creative Commons)

Az úgynevett „bunkerkísérlet” is – amelyről a Focus német számolt be – a téli időszámítás pozitívumait hangsúlyozta. A Bázeli Egyetemi Klinika kronobiológia professzora, Christian Cajochen által végzett kísérlet szerint az őszi óravisszaállítás egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot eredményez, és ez a legtöbb embernek kedvező. Fény nélküli körülmények között, az úgynevezett „bunkerkísérletekben” az emberek többsége 24 és fél órás ritmusban él. A későn fekvő, azaz bagoly típusú embereknél ez a ritmus akár 25-26 órára is kitolódhat, míg a korán kelő, pacsirta típusúaknál nappali fény hiányában 23 órás vagy annál rövidebb ritmus alakul ki.

Az viszont biztos, hogy az emberi szervezet hamar hozzászokik az óraátállítás okozta változásokhoz. Általában elég néhány nap, de szélsőséges esetekben is két-három hét alatt lezajlik a folyamat. Ez is leginkább az idősebbeket érintheti érzékenyebben, mert az idő előrehaladtával belső óránk is fogékonyabbá válik a zavaró ingerekre.