Egyre tovább élnek világszerte az emberek

"A globális várható átlagélettartam 1990 és 2011 között 64 évről 70 évre emelkedett, ami drámai növekedést jelent" - húzta alá a WHO munkatársaként dolgozó Colin Mathers, a világszervezet szokásos évi egészség-statisztikai jelentésének ismertetésekor. A születéskor várható globális átlagélettartam a nőknél 72 év, a férfiaknál 68 év volt 2011-ben. A globális növekedés nagy részt a gyermekhalandóság elmúlt évtizedben tapasztalt gyors ütemű visszaesésének és a Kínában, valamint Indiában végbement fejlődéseknek köszönhető, amelyeknek hála mindkét országban hét évvel növekedett a születéskor várható átlagélettartam 1990 óta. Észak-Koreában, Dél-Afrikában, Lesothóban, Zimbabwében és Líbiában azonban visszaesés történt 1990 óta, amely évet határvonalként jelölték meg az ENSZ Millenniumi Fejlesztési Céljainak (Millennium Development Goals) kidolgozásakor. A világ minden más táján azonban növekedett, vagy legalábbis stagnált a születéskor várható élettartam. Még azon országok is némi növekedést könyvelhettek el, amelyek népessége jelenleg is a legtovább él (Japán, Ausztrália, Svájc). Mindez azt sugallja, hogy az emberiség még nem érte el a születéskor várható életkor természetes határát. Mathers szerint korábbi kutatások azt mutatták, hogy a várható élettartam évtizedenként 2-2,5 évvel növekedett a magas jövedelmű országokban a 20. század során. Annak kérdése, hogy a növekedés mértéke vajon lassul-e "jelentős vita tárgyát képezi a demográfiai szakemberek körében". "Idővel feltehetőleg bekövetkezik valamilyen mértékű lassulás, hacsak a génterápia és a különböző új tudományos áttörések nem lépnek közbe" - mondta Mathers. - A globális felmelegedés, a konfliktusok és egyéb tényezők szintén befolyással bírhatnak. Hozzátette, néhányan úgy vélik, hogy az elhízás problémájának súlyosbodása idővel hatással lesz a várható élettartamra, ám mindez egyelőre nem érezhető.