Vomberg Frigyes pályáját még 1979-ben kezdte. A Duna InterContinentalban tanulta ki a mesterséget, megjárta Németországot, Ausztriát, és hosszú ideig a Várkert Kaszinó séfje volt. Szerinte a szakácsoknak, akik 40 éves koruk környékén elfáradnak a napi taposómalomban, jelenleg nincsen megfelelő landoló pályájuk.

„Elmegy például kukásautóra, vagy átképzi magát hegesztőnek. Nincs nagyon itt lehetőség. Az ember feltette az életét, és elment szakácsnak, és mit fog csinálni? Semmit. Magyarországon egyszerűen lehetetlen. A legtöbbször inkább a közétkeztetésbe mehet a nyugdíjig, ami viszont nem az ő színvonala. Ezekből az emberekből pedig nem lesz étteremtulajdonos.”

A séf emellett food stylistként és tanárként is kipróbálta magát. A szíve jelenleg a tanításhoz húzza. Menne is, ha lenne értelme: „akkor sem fogok tanítani, mert ha az egész rendszert végignézem egészen a főiskoláig, akkor nem látom értelmét. Én nagyon szeretem a diákokat, s nagyon szeretem őket tanítani, de nem látom, hogy ennek értelme lenne” – mondta.

Szerinte öt-hat pontban meg lehetne fogalmazni, hogy mire lenne szükség a változásokhoz. Elsőként például felvételihez kellene kötni a képzést.

„Nem tömegképzés kellene, hanem minőségi. Ennek pedig ára van, amit meg kell fizetni. Jelenleg az a lényeg, hogy mindenkinek legyen papírja. A bevezetett duális képzés szerintem pedig csak ront a helyzeten” - derül ki a Chef&Pincérnek adott interjúból, amelyben Bocuse d’Orról, karrierjéről és a gasztronómiai trendekről is kifejti véleményét.