Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
A nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavar kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad – állítja a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára.
Bitter István – az angol neve alapján ADHD-nak rövidített zavar – vezető tüneteként a SOTE honlapján megjelent írás szerint a figyelemzavart, szétszórtságot, hiperaktivitást és az impulzivitást említi. A szakember hangsúlyozza, gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával jelentős javulás érhető el.
Az ADHD tüneteinek 12 éves kor előtt kell jelentkezniük, és az élet legalább két színterén, például otthon és az iskolában is elő kell fordulniuk. Összességében elmondható, hogy az életminőség és a teljesítmény is romlik.
Gyermekkorban gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál; a fiúk inkább impulzívak, míg a lányokra a figyelemhiány a jellemzőbb – mondja az egyetemi tanár kiemelve, hogy negyvenéves kor körül van egy kiegyenlítődés, a nőknél és a férfiaknál nagyjából ugyanolyan gyakorisággal fordul elő az ADHD.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar jó prognózisú, hiszen az életkor előrehaladtával csökkenhetnek, sőt akár meg is szűnhetnek a tünetek.
Oki kezelés nincs, de gyógyszerrel és viselkedésterápiával hatékonyan lehet befolyásolni a tüneteket. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés jelentősen javítja a betegség kimenetelét. Azért is fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljon a páciens, mert a kezeletlen ADHD-sok körében gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a közlekedési kihágás, baleset, gyakori, hogy iskolai, munkahelyi teljesítményük elmarad az intelligenciájuk alapján elvárható szinttől.
