A villamosokról a vécéülőkéket és az ablaküveges kampányelemeket már levették, de a gyulladásos bélbetegség (IBD) május 19-i világnapjához kapcsolódó tájékoztatók május végéig fennmaradnak – írja a Kreatív. Szegeden és Budapesten is kidekoráltak egy-egy villamost a kampányhoz.

Az IBD-hez a gyomor- és bélrendszer ismeretlen eredetű, krónikus gyulladásos betegségeit sorolják, melyek közül leggyakrabban a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa fordul elő. Hasmenés, láz, vérszegénység és fáradtság, véres széklet, hasi görcsök, valamint a fájdalom, illetve a sürgető székelési inger jelezheti a betegséget, az érintetteknek pedig naponta akár hússzor is vécére kell menniük. 

ACG

ACG

Az IBD-s betegek száma rohamosan nő, ma Magyarországon körülbelül 40 ezer ember érintett. A kampányt a betegségre specializálódott orvosi centrumokat listázó Belulrendben.hu oldal szervezte. Azért választották a villamosokat, mert sok érintett beteg nem teheti meg, hogy villamossal utazzon. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy megfelelő kezeléssel elérhető a tünetmentesség az esetek egy részében.

Május 19-én biciklis felvonulást és orvos-beteg találkozót is szerveztek. 

„Egy hívatlan útitárs”

Míg húsz-harminc éve kizárólag a felnőtteknél diagnosztizáltak gyulladásos bélbetegségeket, addig napjainkban egyre nő az érintett gyermekek száma is – mondta Veres Gábor, az I-es Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. Hozzátette: Magyarországon minden évben átlagosan öt százalékkal több gyermeket regisztrálnak a világon egyedülállóként működő úgynevezett HUPIR-regiszterben.

A tíz éve létrehozott programban 1500-nál is több gyermeket tartanak nyilván, és kezelnek. Az egyetemi docens hangsúlyozta: az orvossal történő aktív együttműködés mellett fontosnak tartja az egészséges, feldolgozatlan élelmiszerekben gazdag, napi ötszöri étkezést, valamint a rendszeres mozgást. 

Mivel az IDB élethosszig tart, így nem is annyira betegség az érintettek számára, sokkal inkább egy életre szóló állapot, egy hívatlan útitárs – fogalmazott. Miheller Pál. A Semmelweis Egyetem II-es Belgyógyászati Klinikájának adjunktusa szerint a gyulladásos bélbetegségek oka máig ismeretlen, feltehetően genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában.

Az időben megkezdett, hatékony terápia jelenthet megoldást, amelynek segítségével akár teljes értékű életet is élhetnek a betegek – hívta fel ismét a figyelmet.